Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák
A tanítók első fizetésrendezésére az 1922. évi VI. tc. alapján, a VKM 1922. 700. sz. rendeletével került sor. A rendelet megszüntette az állami és nem állami tanítók fizetése közti különbségeket. Az állami tanítók fizetési beosztására felállították a VIII-IX. fizetési osztályokat. 1923-ban vezették be a havi drágasági pótlék kiegészítést, amellyel a pedagógusok fizetését, javadalmait némileg arányba hozták az árdrágulás, illetve az inflációval süllyedt korona értékével. 43 (1922-től a búza vált értékmérővé, amelynek átlagára 2500 korona volt. Ahány mázsa búzát ért a természetbeni juttatás, annyi volt az értékegység. A búza mázsánkénti értéke 1924-ben 18 aranykorona volt.) 44 Majd az 1924-ben kiadott VKM rendelettel, az 1924. évi 4. tc. alapján „a nem állami iskolai javadalmak, és az azt kiegészítő államsegély" tárgyában a miniszter úgy rendelkezett, hogy „a nem állami elemi iskolai tanítónak aranykorona értékben kifejezendő helyi javadalma 1924. júliusától államsegéllyel egészíttessék ki azon aranykoronában megállapított összeg erejéig, mely az ugyanolyan szolgálati idővel bíró tanerőket fizetés és családi pótlék címén megilleti". A valóban érezhető javulást és egyben rendet a stabil illetményt illetően csak az 1925. évi 7000. ME. sz. rendelet hozott, amely a tanítók illetményét havi 125 pengő kezdőfizetés és 260 pengő legmagasabb fizetés között állapította meg. Ez azonban még mindig csak a háború előtti fizetés 51,5-64,8%-ának felelt meg. A pedagógusok fizetésrendezését, a tanítási célkitűzések megvalósítását gátló zavarok megszüntetése vagy legalább enyhítése sürgős feladat volt, halogatni tartósan nem lehetett. Ez azonban csak 1927. november elsejei hatállyal történt meg. Az 1927. évi tanítói fizetésemelés érintette az állami és nem állami iskolák tanítóinak fizetését és illetményeit. Egy kezdő tanítói fizetés 1928 elején 114 pengő, egy tanfelügyelő havi alap- vagy törzsfizetése 330 pengő volt. Az állami tanítók illetménye továbbra is lényegesen alatta maradt a köztisztviselők és magán- vagy vállalati tisztviselők illetményének. Fennmaradt a fizetési osztályok közti differencia is. A tanítók fizetése némileg volt csak magasabb a munkás átlagfizetéseknél. Az 1927. évi 9000/VIII. b. sz. rendelet a nem állami elemi iskolai tanítói állások javadalmának szabályozásáról kimondta: Az illetménykiegészítő államsegélyben részesülő nem állami elemi iskolai tanítóknak és óvónőknek helyi javadalmát 1927. november elsejétől kezdődően államsegéllyel egészítik ki azon összeg erejéig, amely az ugyanolyan szolgálati idővel bíró állami tanerőket az 1927. évi 9000 ME. kormányrendelet értelmében fizetés címén megilleti. Az államsegély kiterjesztése a felekezeti és községi iskolák tanítóira, személyi (családi) pótlékkal együtt javította ezek életkörülményeit. 45 Ez azonban nem minden esetben történt meg a gyakorlatban. Az 1928-ban elhunyt Egri Béla szekszárdi I. sorszámú római katolikus tanító helyére a VI. sorszámú állásról Raffai Sándort választották. Az I. sorszámú tanítói állás díj levele a következő volt: Törzsfizetés a római katolikus hitközségtől 106 pengő 64 f. Lakbér 41 pengő 76 f. Terményváltság a közalapítványi uradalomtól 498 pengő 46 f. Fajárandósága a közalapítványi uradalomtól 34 köbméter 399 pengő 98 f. Ismétlő iskolások oktatására hitközségtől 163 pengő 28 f. Föld 150 pengő 63 f. Kertföld 250 négyszögöl 16 pengő 37 f. Összesen: 1377 pengő 07 f. A lakbért negyedévenként, a fizetést havonta kapta a tanító. A hivatalos fizetési fokozatnak megfelelően (a XI. osztály 1. fokozatába tartozott, mivel 1920. június 26-án végzett a bajai tanítóképzőben) évi 1680 pengőt kellett volna kapnia. A rendeletek alapján fizetését államsegéllyel kellett volna kipótolni, ez nem történt meg. 46 A többi szekszárdi római katolikus tanító esetében találkozunk államsegély-pótlással, hogy Raffai miért nem kapta meg, források hiányában nem tudunk válaszolni. A gazdasági válság hatására az állásban maradt tanítók fizetését több ízben csökkentették. Újabb fizetésemelésre csak 1938. január elsején került sor, ez 5%-os volt. Azután a