Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig
milliót meghaladó vagyona van, ennek fele tiszta vagyon, másik fele tartozás. Reálisan mutatja a kialakult helyzetet a fajlagos, létszámarányosan számított vagyon és adósság mutatója, összevetve a trianoni terület megyei városai átlagával: 127 Egy főre jutó Megnevezés városi tartozás tiszta vagyon, P/fő vagyon, P/fő P/fő Megyei városok átlaga 286 74 211 Szekszárd város 478 243 235 Az országos viszonylatban is jelentős adósság felhalmozása több lépésben ment végbe, egy idő után szinte kényszerpályán haladva. Úgy tűnik, hogy az első magánkölcsönt 1919. szeptember 25-én vették igénybe 60 000 korona összegű „kékpénzben", az ellátatlan lakosság részére történő búzavásárláshoz. Wolf Arnold felé kamataival együtt 1921-ben tudták rendezni. 128 1920-tól kezdődik a pénzintézeti folyószámla kölcsönök igénybevétele a három szekszárdi kereskedelmi banktól. Nem tudják bevételeikből finanszírozni a városi háztartást, fizetni a közalkalmazottakat, fenntartani a villamos- és jégművet, melyek veszteségesek voltak. 129 Később pedig, amikor 1924-ben a Belügyminisztérium beszünteti a közalkalmazotti illetmények állami hozzájárulásának folyósítását, a Pénzintézeti Központtól is kapnak nyolc hónapra kölcsönt, 240 millió korona összegben. 130 - Ezek folyó finanszírozást szolgáltak. Az első jelentősebb fejlesztési hitelfelvételre 1921-ben kerül sor. Kormányhitel volt, melyet az utódállamok területéről kiutasított értelmiségiek kislakás ellátására szerveztek. A város tehát elfogadta a 25 éves törlesztés mellett felajánlott 51 millió koronás kölcsönt. 131 Majd 1922-ben a Magyar Pénzügyi Szindikátustól 132 vettek fel öt évre 10 millió koronát. 133 A felgyorsult infláció miatt 1923-ban már 80 millió koronát kérnek és kapnak a Pénzintézeti Központtól, ezt 80 millió saját erővel kell kiegészíteniök. 134 Mindebből néhány év alatt 4 db háromszobás, 24 db kétszobás és 20 db egyszobás lakást építettek, melyeket nyomban bérbe adtak. Ezek később, a gazdasági válság ideje alatt is „tekintélyes és biztos jövedelmet adó" vagyonként funkcionáltak. 135 A korona inflációja alatt további fejlesztési célokat is finanszíroztattak hitelekkel. így a Bálint-híd építésénél - mely ekkor 600 millió papírkoronába került -, továbbá a csendőriskola létesítésénél. Utóbbihoz 400-400 milliót a Pénzintézeti Központ, illetve a varmegye adott. 136 1924-ben a városi villamos- és jégmű Diesel-motor cseréjéhez váltóhitelt kapnak 500 millió korona összegben, 3 hónapos lejárattal a Szekszárdi Takarékpénztártól, illetve a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanktól. A váltókat kibocsátóként a város közönsége nevében a „mindenkori polgármester" írja alá, elfogadóként a város villamos és jégműve, mint bejegyzett cég. A bankok leszámítolnak, majd ,szabad akarat szerint" keresnek viszontleszámítolót. 37 A váltókat pedig háromhavonta megújítják. 138 Először 1924-ben próbálnak számot vetni azzal, hova vezethet ez az út. A város vállalkozna, megvenné például a vásárteret és azon kislakásokat építene, csakhogy 80 millió korona sajáterő részhez már nincs pénze. Mint már annyiszor, ezúttal is a SzekszárdSzállót akarják eladni. 139 A képviselő-testület előtti szakmai vitában leszögezik, hogy a költségvetésükből egyébként sem tudnák kiszorítani a szükséges összeget: yr A város anyagi helyzete nem valami fényes, ezért folytonosan csak hitelek útján tudják biztosítani a
