Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig

Déldunántúli fiókintézetek Műveletek éves összege fiókintézetenként, millió pengőben 1930-ban 1931-ben Pécs 742 641 Kaposvár 433 445 Nagykanizsa 414 397 Szekszárd 330 352 Szekszárd tehát az MNB hálózatán belül gyakorlatilag a „kicsik" kategóriájába tartozott, mint mondjuk a Dunántúlon akkoriban Sopron vagy Veszprém, de ide sorolhatóan Székesfehérvár is. Feladatait tekintve kisebb szerepe volt a zsiróban, jóval nagyobb a váltó-leszámítolásban.

119 Ez utóbbira nézve jellemző adat, hogy 18 év alatt - 1926-tól 1943-ig - 632 694 darab váltót fogadtak el. Ugyanezen időszakban a pécsi fiókintézet például 664 ezret, a kaposvári 667 ezret, a nagykanizsai 633 ezer darabot. A befogadott váltók bírálatát sajátos szervezet, az ún. váltóbíráló-testület végezte, melynek munkájában a fiókintézet saját szakértői mellett - a megye legtekintélyesebb banki és gazdasági szakemberei is részt vettek. Ebben jelen lenni szakmai presztízst jelentett P A fiókintézet közreműködött egy országos adatbázis működtetésében, mely folyamatosan aktualizálta a helyi pénzintézetek, vállalkozások és magánszemélyek hitelinformációit, mégpedig az egész megye területéről, bemutatva az üzletágat, vagyoni viszonyokat, üzletmenetet, a vállalkozó-tulajdonos vagy hiteligénybevevő jellemét, meghatározva a hitelképesség mértékét is. Természetesen ehhez a különböző bankoknál fennálló teljes adósságállományt összegezték, s miközben informálódtak a cég- és magánvagyonról, meg tudták adni a tiszta vagyon nagyságrendjét, valamennyit ezer pengő pontossággal.

122 A VÁROS HITELEI, ELADÓSODÁSA A hitelezés történetének tanulságos fejezetei azok, melyek az önkormányzatok finanszírozásáról szólnak. Különösen igaz ez időszakunkban. Az előrehozott fejlesztés ugyanis elviselhetetlen terhet jelent, ha a visszafizetés számításba vett forrásai elapadnak. Pécs város gazdálkodását elemezve ezért írja Vargha Dezső: „...Ebben az időben a nagy várospolitikai célokat csak kölcsönfelvétellel lehetett elérni, ugyanakkor vigyázni kellett arra is, hogy ezt a nagy terhet csak hatékony belső pénzügyi gazdálkodással lehetett kiegyenlíteni, amely maximális fegyelmet és szakértelmet kívánt. A fegyelem és szakértelem még elvárható lett volna, de a kor uralkodó szemléletétől nehéz volt függetlenedni. Ha a későbbi következményekkel senki nem gondol, önsorsrontónak tűnik, aki önmérsékletet tanúsít.

124 Szekszárdon már az I. világháború előtt is hitelek igénybevételével valósítottak meg egyes fejlesztéseket, így 1913 végéig felhalmoztak 775 ezer korona adósságot. Jetemes ugyan, de nem kétségbeejtő" - tartották róla.

125 Ezen hitelek közül a két legutolsót - a nagyvendéglő építésére 1893-ban, a villamosmű létesítésére 1901-ben felvettet - könnyű volt 1924-ben, inflációs koronában rendezni. Az adós részéről való felmondás „a mai gazdasági viszonyok folyománya" - hangzik az indoklás.

126 1920-tól kezdve a város vezetése - elsősorban pedig polgármestere Vendel István - úgy ítélte meg: adósodjon el inkább a város, de fejlődjön! S ez sikerült is. Amikor két évtizeddel később a Vármegyei Szociográfiák sorozatában elemzés készül, Szekszárdnak 7