Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig

1920-tól 1925-ig a részvény és osztalék - mutatva az inflációs nyereség képződését - a következők szerint alakult:

92 Évek Egy részvény névértéke, koronában Egy részvényre jutó osztalék, koronában 1920. 500 45 1921. 500 45 1922. 500 70 1923. 1000 500 1924. 25 000 7000 1925. 25 000 12 500 A pengő-rendszerre való áttérés után még egy alaptőke-emelésre került sor, 1927. november 6-án, 20 000 darab új 10 pengős részvénnyel, 1:1 arányban, 11 pengős árfolyamon. Az új alaptőke ettől kezdve, 13 éven át 400 000 pengő.

93 A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank stratégiája ismét más típusú alkalmazkodást jelent. Előbb a tőkeemeléssel próbálkoztak, majd a fúzióba menekülnek. Tőkeemeléseik a kritikus években - a következők voltak:

94 Időpont Alaptőke-emelés Emeléskor kibocsáÚj alaptőke Időpont összege, tott részvény összege, millió korona db száma millió korona 1920. október 4,0 10 000 8,0 1921. 1,2 30 000 9,2 1923. február 10,8 27 000 20,0 1923. április 4,0 10 000 24,0 1923. október 336,0 168 000 360,0 1924. szeptember 120,0 60 000 480,0 Ezen tőkeemelés-sorozatnak egyik tanulságos momentuma a vagyonválság részvényekben való lerovása. Az 1921. évi tőkeemelés hátterében ugyanis 3000 darab, tartalékalap terhére kibocsátott válságrészvény áll. - 1923 februárjában ezt azután visszavásárolják. A felértékelésre 1926. március 9-én kerül sor. Az alaptőkét ekkor 240 000 pengőben állapítják meg, továbbá 48 000 darab 10 000 koronás részvényt 3:1 arányban összevonnak, így a darabszám 16 000 lesz, az új névérték 15 P. Ezenközben már érzik, hogy eljutottak a mélypontig. Az inflációs pénzgazdaság álkonjunktúrája megszűnt, a gazdasági viszonyok sorvasztóak, s akik külföldi pénzpiacok hiteleit vették igénybe, padlón vannak. Ilyen helyzetben a megerősödés „legalkalmasabb és leghathatósabb módja" - írják - a pénzintézetek fúziója.

96 Már korábban is voltak kapcsolataik az 1867-es alapítású budapesti nagybankkal, a Magyar Általános Hitelbankkal. Az 1926. március 9-i, 41. üzletévi közgyűlésen végre elhatározzák a fúziót, részvénycserés alapon. A fúzió hirdeménye szerint - ennek megfelelően - „...a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank részvény társaságbeli minden új, pengő névértékű... részvény... a Magyar Általános Hitelbank egy-egy mostani, korona névértékű,