Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig

folyó évi január hó 1-től osztalékjogosultságú részvénye ellenében cseréltessék be. " Mivel pedig a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 15 pengős névértékű részvényei még nem szolgáltattak ki, 3 db 10 000 K névértékű régi részvény egyenértékű a Magyar Általános Hitelbank 2 000 koronás „ötödrészvényeiből" vett öt-öt darabbal, tekintve, hogy a részvénycseres egyesülés 3:1 arányú.

97 Ezzel a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank önálló intézményi létét feladta, megszűnt Rt. lenni! Elköszönt elnökétől, gróf Széchenyi Domonkostól. Addigi vezérigazgatója, dr. Leopold Kornél 1926. május 20-tól a Magyar Általános Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjának fiókigazgatójaként működött tovább. Átvették az előző cégvezetőket is, Répássy Károlyt, Steindörfer Józsefet és Vinkovits Gabriellát.

98 A Takarék természetesen vitte magával paksi és faddi fiókjait, továbbá alapításait és az érdekkörébe tartozó vállalatokat: a Bátaszék-Sárköz Takarék és Hitelbank Rt r-t, a Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szabadalmazott Iróaljzatgyár Rt.-t, a MezőgazdaságiKereskedelmi Rt.-t, a Máza-Szászvár Hengermalom és Téglagyár Rt.-t, a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt-t.

99 Betagolódtak tehát egy olyan bank vidéki hálózatába, melyhez Budapesten 7, vidéken 12 fiók és egy kirendeltség, továbbá 12 terményfelvásárlási kirendeltség tartozott. FIÓKINTÉZETET NYIT AZ MNB SZEKSZÁRDON A jegybanki funkciót betöltő Osztrák-Magyar Banknak 33 fiókintézete működött a történeti Magyarország területén, a Déldunántúlon Pécsett, Kaposvárott és Nagykanizsán, Szekszárdon azonban nem.

101 Természetesen létezett az ún. mellékhelyek hálózata, ezek a helyi kereskedelmi bankok vagy takarékszövetkezetek korlátozott körben, ügynökként láttak el meghatározott jegybanki részfeladatokat.

102 Amikor az 1924. évi V. tc. alapján létrejött a Magyar Nemzeti Bank, Szekszárd városa - kiemelkedő szerepét méltatva - külön üdvözölte. Az alaptőke-jegyzésben való részvételt „erkölcsi és hazafias kötelességnek" mondották, jóllehet az ehhez szükséges összeget időleges kölcsönből fedezték.

103 Már az MNB első, éves beszámolójában szerepel a hálózatának bővítése, mint aktuális feladat. A pécsi bankkerülethez tartozó dombóvári járást egyelőre „kihasították" és a kaposvári MNB-fiókintézetéhez csatolták azzal az ígérettel, hogy amennyiben a helybéli érdekképviseletek Szekszárdon a közölt előfeltételeket megteremtik, úgy hajlandók lesznek ott megyei illetékességű intézetet felállítani, visszaadva Dombóvári is. Erre a város saját, jól felfogott érdekéből is törekedett. Egyetértés azonban nem volt, a képviselő-testület ülésén csaptak össze a szakmai álláspontok: jelen legyen-e a jegybank Szekszárdon? Dr. örffy Gyula testületi tag kétségbe vonta, hogy az intézet nyújtotta előnyök arányban lesznek a létesítés terheivel. Szerinte „presztízs és hiúság kérdése" az egész! Rohamosan romló pénz mellett vajon szabad-e beruházni? - tette fel a kérdést. Meg lehet-e ítélni a realitásokat, mikor köztudomású, hogy a közelmúltban a szekszárdi pénzügyi székház költségvetése 50 millió koronával indult, s végül 5 és fél milliárddal valósult meg! Akár rosszabbodik, akár javul a pénz helyzete, mindenképpen a város, az adófizető közönség fizet rá! - zárta fejtegetését. Vendel polgármester

106 és dr. Leopold Kornél bankigazgató, testületi tag, viszont bizalommal tekintett a jövőbe: a fiókintézet révén az MNB várhatóan „a maga exponensét" küldi ide, megbízottai jelen lesznek a térségben! Ez a „közvetlen tudomás", „mindennapi betekintés" bizonyosan meghozza a maga hasznát! „Ha a Nemzeti Banknak lesz egy fiókja Szekszárdon is, - érveltek -, akkor ennek vezetője közvetlenül is meg fogja ismerni a hitelt kereső viszonyait, s minden más vélemény meghallgatása nélkül, saját maga dönt afelett, hogy kiadható-e a kérelmezett hitel, vagy sem. " Eddig ugyanis Pécs vagy Budapest végezte el a hiteltudakozódást, s csak közvetett lehetett a tudomása.