Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Pénztörténet: koronától - a pengőig

Évek Mérlegfőösszeg, Index, %-ban Évek ezer koronában Előző év=100% 1918. 3 611 1919. 2 764 76,5 1920. 3 225 116,8 1921. 4 015 124,5 1922. 18 409 458,5 1923. 162 215 881,2 1924. 1 351 081 832,9 1925. 3 506 475 259,5 1926. 5 220 700 148,9 Ez az, amit Berend T. Iván nagyon képszerűén úgy fogalmaz meg, hogy a felgyorsult papírpénz-kibocsátás - a bankóprés - a pénz értékét „gyorsan lemorzsolta" A Szekszárdi Takarékpénztár pedig „milliós, majd milliárdos konjunkturális világ"-nak nevezi ezt az időszakot: „Pénzünk belértéke napról napra rohamosan csökkent, s annak felhígítása pénzbőséget eredményezett. '

,4

° A vármegyei alapok betétként elhelyezett pénzösszegei is az inflációs „felfúvódást", az értékőrzés lehetetlenülését mutatják. A legvégén szinte semmivé vált az árvák pénze, elpárologtak az alapítványi tőkék.

41 Ennek az időszaknak azonban voltak nyertesei is! Többek között - például Szekszárd vidékén is - a leromlott pénzzel könnyen törlesztették régi hiteleiket az eladósodott gazdák. Az inflációt végülis 1924. június 23-ával állította meg a kormány, végrehajtva az ún. szanálási törvényt, megszerezve azt, amire - a lakosság hatalmas megterhelése mellett kiegészítőlég még szüksége volt: az 1924. évi népszövetségi államkölcsönt!

42 Schneider János, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet ügyvezető igazgatója nem véletlenül írja: „Az ország talpraállításával és gazdasági életének rendezésével óriási terhek háramlottak a lakosság minden rétegére. "Tetézte mindezt a gazdaságilag is igen rossz év: katasztrofálisan rossz gabona- és bortermés... az eddig igen jó viszonyok között lévő gazdatársadalmat is a teljes pénztelenség súlyos gondjai közé sodorta... a hőhullám búzatermésünket... a peronoszpóra pedig a borvidék reményeit tette tönkre" - írja Schneider.

43 A következő két évben azonban stabilizálódott a korona, melyet végül 1927. január l-jével a pengő pénzrendszer váltott fel, 12 500 korona = 1 pengő átváltási arány mellett.

44 Schneider bankigazgató írja: Az 1926. év elején koronás alapról a pengős alapra tértünk át.

45 A mérleg átértékelése is megtörtént 1926. június 27-én.

46 Az átértékelés hihetetlen transzformációt eredményezett.

47 S bár a szekszárdi bankok is tőkevesztetten, „porbasújtottan" kerültek ki az inflációs spirálból, - a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatóságának megfogalmazása szerint - pengőa1 lapú nyitómérleggel indulva „phőnixmadárként kezdtek újraéledni".^ Ekkor konjunktúra következett, mely nem tartott sokáig. Hét főtermény termelői árának indexsora szemlélteti, hogy az árak 1928-ig lendületesen emelkedtek, 1929-ben a mélybe zuhantak, majd a mélypontot 1933-ban érték el.

49 A szekszárdi bankok azonban már 1928-ban jelzik a helyzet „nyomasztó" voltát: a túltermelési (világ)válság határozott jeleit.

50