Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. Banktörténet a nagy gazdasági válságig

I. Szekszárdi bankok, bankok Szekszárdon. - Banktörténet a nagy gazdasági válságig AZ 1910-ES ÉVEK ÉS UTÓHATÁSUK A Szekszárdi Takarékpénztár - visszatekintve az 1910-es és 1920-as évekre - a világháború pénzügyi következményeit, az idegen megszállásokat, az 1918/19-iki forradalmi eseményeket, Trianon sokkját és a pénzdevalvációt említi fel, mint amit „túl kellett élni".

51 A háborús esztendők egyébként is nagyarányú tőkeelvonással jártak. Jellemző korabeli fogalom pl. a hadikötvény károsultság, mely a hadikölcsön jegyzésekből adódott, engedelmeskedve a „hazafiság parancsának". Akkor „a legbiztosabb és legjobban gyümölcsöző" értékpapírnak gondolták, abban bízva, hogy a háborús bankjegymennyiséget csökkentve a drágaságot is „apasztja" 52 Csakhogy a háború végét követően nagymérvű árfolyamhanyatlás következett be, így a lakosság is, a bankok is buktak. A Szekszárdi Takarékpénztár például az 1918. évet zárva rendes és rendkívüli tartalékával szemben írta le igen jelentős árfolyamveszteségeit, 1919. december 31-vel pedig veszteségszámlája terhére számolta el.

53 A Szekszárdi Népbank is erőn felül jegyzett, mert - úgymond - úgy érezte abban az időben, hogy hazafias kötelezettséget teljesít.

54 - Ezen adóssághalmaz méreteit jól jellemzi, hogy amikor 1921-22-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálására sor kerül, országosan 789 ezer ügyfél 9 millió darabot meghaladó mennyiségű papírját kellett megjelölni, jegyzékbe venni. A szerb megszállás miatt a Szekszárdi Takarékpénztár évekig el volt szakítva affiliait intézetétől, a Bátaszéki Takarékpénztártól, továbbá bátai érdekképviseletétől.

56 1919 eseményei az 1920-as években is éreztették hatásukat. A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon „bankzárlat"-ra. került sor Szekszárdon is. Elsőnek két ellenőrt jelölnek ki, Ocskó László kárpitost a Szekszárdi Takarékpénztárba, Bóvári János Steiner földművest a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankba.

57 Az államosításra március 26-ával kerül sor. A hónap végétől Cservényi Lukácsot és Wachtel Károly Gábort bízzák meg a szekszárdi pénzintézetek vezetésével, mint „bizalmi egyéneket. "

58 Fennmaradt a Szekszárdi Takarékpénztár március 25-i közgyűlési jegyzőkönyve, melyben a politikai változásokra csak a részvények osztalékának felfüggesztése utal. A Népbank ügyvezető igazgatója április 12-én még hozzászólhat az utolsó igazgatósági ülésen, méltatva a nagy átalakulást, mely társadalmon és gazdaságon „keresztülviharzik" miközben megpróbáltatásoknak tesz ki magánszemélyeket és intézményeket egyaránt. Hasonlóan tanulságos dr. Leopold Kornél bankigazgató megnyilatkozása, aki a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank által alapított Molnár féle Nyomdai Rt.-tői „búcsúzik", jóllehet ahhoz már csak mint a „letűnt tőkés termelési rend képviselőjének" van köze, hiszen a vállalat április 3-a óta a Tanácsköztársaság tulajdona.

61 Nem véletlen, hogy a szerb megszállás hírére történt április végi 18 fős túsz-szedéskor - mint a „burzsoázia képviselőjét" - mindhárom elnök-, illetve vezérigazgatót begyűjtik, igaz, csak pár napra.

62 A szocializált üzemek finanszírozásának maradt fenn valamennyi iratanyaga, Szekszárdról azonban kevés. Pedig három itt alakult termelőszövetkezetről is tudunk. A Szekszárdhoz tartozó „kerületben" pedig 98 közös gazdaság jött létre, közülük 44-et - az áruhitelt nem számítva - 690 ezer korona erejéig finanszíroztak.

63 A völgységi gazdaságok hitelfolyósításainak elemzéséből tudjuk, hogy a bankok igyekeztek egyensúlyban tartani a kifolyósított hitelt a rekvirálások volumenével.

64 Valószínűleg így volt ez Szekszárdon is. Amikor a közös gazdaságok állami gazdaságokká változtak át, a helyi bankok feletti felügyelet a megyei tanácstól az egységes központi Pénzintézeti Direktórium kezében ment