Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Pénztörténet: koronától - a pengőig

Jegyforgalom 100 K zürichi Időpont hóvégi adata, árfolyama (havi milliárd K-ban középérték), SF. 1920. december 14 1,2900 1921. június 18 2,3400 1921. december 25 0,7400 1922. június 34 0,5750 1922. december 76 0,2250 1923. június 160 0,0813 1923. december 931 0,0302 1924. június 2 894 0,0065 1924. december 4 514 0,0070 1925. június 4 583 0,0072 Egy nemzetgyűlési képviselő szájából megyénkben hangzott el: „...egy ló áráért másnap egy csikót, harmadnap pedig csak egy libát lehetett venni. "

28 1923-ban egy szekszárdi idős asszony lisztet szállíttatott, s kétségbeesett az 500 koronás fuvardíjtól. „Hát adjon akkor egy lúdtojást" - így a fuvaros. Még mindig vannak régi világbeli emberek, akik sehogyan sem tudják megszokni a mai magas árakat. " - kommentálta a helyi lap.

29 Az értékromlás ellen a kétes egzisztenciájú pénzügyi közvetítőknél ún. hetibetétre történő elhelyezés nyújtott átmeneti védelmet. Mások - kmcsképzésként - régi, nemesfém tartalmú pénzeket gyűjtöttek egybe, tezauráltak. Nem ritkák az ezüst és aranypénz hirdetések.

30 1922-től pedig megjelent az ún. búzavaluta, borvaluta, amikor az árakat, hitelösszegeket és kamatokat nem pénzben, hanem naturáliában számították. Egy szekszárdi hirdetés így írja: ,A tőke átszámíttatik búzára és búza képezi a tartozást, mely búza után hajlandó megbízóm természetben, azaz búzában 12% kamatot fizetni."

31 Sikos Gyula szekszárdi építész búzavalutás építő részvénytársaság koncepcióját dolgozta ki, arra alapozva, hogy „...a búza a mi pénzünk, a mi legstabilabb valutánk... ", s nem csak a búzakölcsönt, búzakamatot számolta volna ebben, hanem kibocsátott részvényeit is, egy mázsa búza névértékkel.

32 Fábián Mátyás szekszárdi mérnöki irodája leolvasó táblázatban adta meg különböző méretű épületek fa- és cserépanyagának „árát" - búzában, illetve borban. Egy szoba-konyhás, kamrás, 9x7 méteres épületét például 19 és fél mázsa búzában, vagy 45 hektoliter borban.

33 Nem mintha a búza ára nem emelkedett volna! A Törvényhatósági Bizottság helyzetértékelésében szerepel e tanulságos megállapítás: „...a gabonaárak... szilárdak és folyton emelkednek s ehhez igazodik többé-kevésbé mindennek az ára..."

34 - Szekszárd városa azonban kétharmadrészt bor-, egyharmadrészt gabonatermelőnek tartotta magát, így a bor-búza paritás állandó téma. A Törvényhatósági Bizottság tavaszi közgyűlésén panaszolják, hogy a borárak csak lassan követik a gabonaárakat, s sehogy sem érik el a „békeparitást".

35 A nyári közgyűlésen pedig: „...ára sehogy sem áll a búza árával arányban."* Mindenesetre a meglódult búzaár „horribilis" jövedelmet eredményezett, ám a minden téren fokozódó drágulás ezt a többletet „teljesen felemésztette."

31 A korona romlása nemcsak a kisembereket, hanem a pénzintézeteket is tragikusan érintette, értékőrző tevékenységük lehetetlenné vált. A Szekszárdi Népbank mérlegfőösszegének abnormális növekedése szemlélteti az évről-évre jobban gyorsuló pénzmennyiség-növekedést.

38