Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Pénztörténet: koronától - a pengőig

erről: >f

Azért is szükség volt a kékpénzre, mert csempészárut is csak azért lehetett kapni. A bojkott miatt kereskedelmi úton semmit sem lehetett beszerezni. Az átállás a béketermelésre nagyon nehezen ment, a készletek kifogytak, a gyárosok és kereskedők elrejtették az árut. Ezek is csak kékpénzért vettek elő egy-két darabot. A háború felfalt mindent. "

n - „Csempészárukat csak kékpénz ellenében kaphatunk..." - jelenti Aranyos György a Belügyi Népbiztosságnak Szekszárdról, 1919. június 12-én.

13 Aki fehérpénzben kapta a fizetését, alig tudott rajta vásárolni. Jessék erélyesen a fehér pénz védelmére kelni!" - szólítja fel a megyei Intéző Bizottságot egy névtelen levélíró.

14 Ezenközben az inflációs pénztömeg duzzadását a pénzkibocsátás (emisszió) nem tudja követni. Szekszárdon a 200 koronást júlusban nemhogy aprópénzre, de kisebb címletű pénzekre is lehetetlen volt felváltani.

15 A Forradalmi Kormányzótanács a Postatakarékpénztárt bízta meg kisebb címletű pénzjegyek kibocsátásával.

16 Számos város pedig szükségpénzeket adott ki. Az 50 koronás papírszükségpénz próbanyomatait Szekszárd városa is elkészítette, de az forgalomba már nem kerülhetett. A fehérpénzt a tanácskormány bukása után, augusztus 24-ével névértékének egyötödére devalválták, a következő év november 11-től pedig megszűnt fizetési eszköz lenni. Akinek ilyen pénze volt, jelentős értékveszteséget szenvedett el. Szekszárd városa például 1919. augusztus 26-án tartott pénzügyi rovancsot, megállapítva, hogy vesztesége 57 200 korona, a most már „hamisítottnak" mondott 25 és 200 koronás pénzjegyek miatt. A devalvált összeget leírni kényszerültek a kiskorúak gyámpénztári készpénz készletéből.

18 A szekszárdi bankok is beszámolnak ilyen veszteségeikről. Ezt követően egyidejűleg volt forgalomban kékpénz, postapénz és devalvált fehérpénz. Maixner Antal „Nyílt levélben" írja meg a szekszárdi piac anomáliáit: „...egy szép napon elküldöttem tanoncomat a mészároshoz húsért, ki azzal jött vissza, hogy húst ezután csakis régi kékpénzért kaphatok. Két napra rá kiküldőm a piacra tojásért s ugyancsak visszajön azzal, hogy a bogyiszlói nénike régi kékpénzt, a mözsi anyó pedig ,nur alte pló geltof kérnek. Mit volt mit tennem..." Később: „...fehérért a mözsiek még egy tojást, vagy egy szem burgonyát sem adtak."

20 Maixner kárhoztatja a megkülönböztetést, a „pénz-anarchiát". A pénzelméletben azonban régóta ismert a jelenség, hogy a jó pénzt kiszorítja, „elűzi" a rossz pénz.

21 A békeszerződés 189. §-a szerint Magyarországnak is végre kellett hajtania a területén lévő pénzek lebélyegzését. Aminél ez elmaradt, az 1920, március 28-tól megszűnt törvényes fizetési eszköz lenni. A felülbélyegzést helyi bizottságok hajtották végre, Szekszárd és környéke körzetéhez 24 község is tartozott, a városban négy pénzintézet végezte e munkát.

22 A beszolgáltatott összeg felét lebélyegezve visszaadták, a másik felét - a tulajdonos nevére szóló pénztári elismervény kiadása mellett - államkölcsönként, kényszerkölcsönként visszatartották.

23 Mindezzel a „túltengő" bankjegyforgalom megfelezhető volt. A szekszárdi állapotokról írják: „...előbújtak az eldugott milliók, és az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit kocsiderékszámra szállították be a pénzintézetekhez, holott még egy héttel ezelőtt is csak felpénzzel lehetett a kékpénzt megszerezni. "

24 A felülbélyegzés eredményeként 108 millió korona folyt be a szekszárdi állampénztárhoz, csak április 24-ig.

25 A gazdasági élet „normális mederbe terelése" mégsem sikerült. A Szekszárdi Takarékpénztár ezért csak így jellemezhette az 1920-as esztendőt: fr

Az első hónapokban a pénzbőség emelkedését láttuk, míg később különösen a bankjegy felülbélyegzés és az állami kényszerkölcsön lebonyolítása után - a forgalomban volt pénz mindinkább kevesbedett, néha oly mérvben, hogy határozottan pénzszűke volt észlelhető." Ám ezt ismét követte az ugrásszerű áremelkedés, folyton növekvő drágaság.

26 A korona hatalmas inflációját és a pénzrendszer összeomlását 1920-tól 1925-ig szemléltetjük a nominális pénzmennyiség felduzzadásával, illetve a korona zürichi középárfolyam jegyzésével:

27