Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Pénztörténet: koronától - a pengőig

Solymár Imre A pénz és a hitelélet Szekszárdon Modern korokban bankok szervezik a pénz- és hiteléletet, ezek feladata a pénztőke összegyűjtése és szétosztása.

1 A kisvárosban, Szekszárdon az I. világháborút követően három jelentősebb pénzintézet működött: az 1846-ban alapított Szekszárdi Takarékpénztár - melyet a köznyelv „Öregtakarék"-nak mondott -, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet, továbbá a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, 1872-es, illetve 1885-ös alapítással.

2 A város és népének története bizonyos pontokon összefonódik ezen intézetek intézménytörténetével. Máskor meg önálló életet él mindkettő: a lakosság, vállalkozások, önkormányzatok a maguk pénzgazdálkodásával, a térségben üzleti tevékenységet végző pénzintézetek pedig - a bankrendszer tagjaiként. Tárgyalt korszakunk pénztörténeti szempontból koronás és pengős világra osztható.

3 Banktörténeti szakaszolása tagoltabb.

4 A belső cezúrát egyesek a korona nagy inflációja és a stabilizáció közé teszik, mások a húszas éveket az „újjáépítés" időszakának tartják, s csak az 1931. július 14-i országos bankzárlattól számítják a következő nagy periódust. A város pénz- és hiteléletének bemutatását mindenképpen a pénztörténeti áttekintéssel kell megalapoznunk. A korona, majd a pengő sorsát a nagy gazdasági válság elő jeleiig követjük, onnan kezdve a válság ciklusának megfelelő konjunktúrára, áralakulás-történetre tevődik át a hangsúly, egészen az utolsó békeévig. A hadfelszerelés és hadigazdaság időszaka természetesen külön fejezet.

6 Pénztörténet: a koronától - a pengőig A Korona az 1892. évi valutatörvénytől a Monarchia pénzegysége, e pénzrendszerben kötelezően - 1900. január l-jétől 1927. január 1-jéig számoltak. Aranyértéke 1921-ig funkcionált valóságosan, ekkortól névlegessé tette az államjegyek kényszerárfolyama. A pénzértéknek a háború alatti, majd azt követő leromlása során aranyértéke a deklaráltnak 1/18 000-ére esett vissza. A papírkorona mellett az aranykorona már csak mint számítási egység szerepelt, vásárlóerő összehasonlításra.

7 A pénz hígulását, a pénzmennyiség veszedelmes gyorsulású emelkedését jól mutatja az Osztrák-Magyar Bank jegyforgalma, érckészlet fedezettsége és annak aránya.

8 A Monarchia utódállamokra és 7 önálló pénzrendszerre történt szétesésekor a korona másutt felülbélyegzésre került, nálunk nem. A továbbra is használt Osztrák-Magyar Banki kibocsátású papírpénzek „kékpénz" elnevezést kaptak, miután a Monarchia létezésének utolsó napján az előoldali rajzolattal ellátott, másik oldalán üres, ún. Jehérpénz", majd ennek utánnyomásai kerültek forgalomba. Ráadásul rajta volt, hogy 1919. június végéig „rendes" bankjegyekre cserélendő.

9 így, bár mindkettőnek vásárlóereje folyamatosan romlott, a kékpénz kezdettől fogva ázsióval bírt, s a fehérpénz forgalmát 1919. május 5-től csak az elfogadási kényszer tartotta fenn.

10 A Tanácskormány elleni gazdasági blokád alatt árut a demarkációs vonalon túlról

11 csak csempészutakon lehetett szerezni. Egy szekszárdi kortárs kései visszaemlékezése így ír