Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - Szekszárd

amelyekre vonatkozóan a bizottság tagjait meg sem kérdezik, lemondok intéző bizottsági tagságomról. "

25 A túszok szabadon bocsátása után Ketskés ugyan visszavonta lemondását, de május második felében újra megismételte azt. A túl szigorú diktatúra szükségtelenségét lemondólevelében azzal indokolta, hogy itt nem jött létre a „banktőke és a feudális erők" olyan összefonódása, ami a túlzottan kemény intézkedéseket szükségessé tenné. A lemondólevelet rajta kívül még négyen írták alá: Koretzky János, Erdei Lajos, Cséby József és Horváth Gyula.

26 A helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó politizálás igényét a kommunista kormánybiztos, Aranyos György a szociáldemokraták gyengeségének tartotta, káros felfogásnak, ami a proletárforradalom megszilárdulását gátolja. Nézete több vonatkozásban is téves. Nem igaz ugyanis, hogy a diktatúra konkrét megjelenési formáit csupán a szociáldemokraták bírálták, az idézett lemondólevél aláírói közt ott találjuk a vörösőr ezredparancsnok Cséby Józsefet is, aki Szekszárdon már a márciusi hatalomátvételt megelőzően kommunista szervezkedést folytatott.

27 Még kevésbé igaz a vád, hogy a bírálat a rendszert gyengítette volna, ellenkezőleg: a helyi sajátosságok figyelmen kívül hagyása vezetett működési zavarokhoz. Különösen érzékelhető ez a gazdaság területén, ahol a kommunista eszmékre alapozott központi rendeletek jórészt végrehajthatatlanoknak bizonyultak, vagy - szándékukkal ellentétben - rend helyett káoszt szültek. Korszakunk legfontosabb megoldásra váró feladata a háború következményeként fellépő általános áruhiány kezelése volt. Nem újkeletű a probléma, megoldására már az előző kormányok is az állami beavatkozás növelésével tettek kísérletet: március 21-ét megelőzően szabták ki pl. a megyére azt az irreálisan magas beszolgáltatási kontingenst, melynek teljesíthetetlensége miatt került a megye a közellátási hivatal feketelistájára. Az is kétségtelen viszont, hogy március 21-i hatalomátvételt követően tovább romlott a közellátási helyzet. A hadiállapot fennmaradása önmagában is ebbe az irányba hatott, de az ekkor foganatosított szervezeti átalakítások sem hatottak kedvezően. Május első felében a megyei intéző bizottság tervet dolgozott ki Szekszárd város élelmezésének biztosítására, majd körlevélben tudatja az érdekeltekkel, hogy elképzeléseik szerint a város és a falu megbomlott munkamegosztását elsősorban meggyőzéssel kell helyreállítani, s amennyiben ez kudarcot vallana, úgy a már korábbról ismert zsaroló módszerrel, amellyel az élelem beszolgáltatását megtagadó községeket megfosztanák az olyan közszükségleti cikkek beszerzésének lehetőségétől, mint a cipő, petróleum, gyufa, só, cukor és a gyertya.

28 Az akció sikertelenül zárult. A megyei intézőbizottság is csak azért minősítette részben sikeresnek, mert ódzkodott a valóság', a teljes kudarc beismerésétől. A fennmaradt iratok tanúsága szerint a központi járás kilenc községe közül mindössze Pusztahencse szállított az értékesítéssel megbízott, már szocializált Schlesinger nagykereskedelmi céghez némi élelmiszert, lisztet, babot, búzát, rozsot és tengerit* egyetlen vágóállat sem került a közélelmezési ügyosztályra, a begyűjtésre kijelölt helyre. A községek magyarázkodó érvelésének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nagy fokú központosítás ellenére, a különböző szinteken hozott intézkedések sokszor keresztezték egymást. A falusi direktóriumok szállításképtelenségüket elsősorban azzal magyarázták, hogy a helyben megtermelt felesleget Budapestre szállították, a Vörös Hadsereg ellátására is. A hierarchikusan felépített rendszer működési zavarait jelzi az is, hogy. őcsény község a megyei intézőbizottság körlevelét sérelmezve egyenesen a Közellátási Népbiztossághoz fordult, nem is eredménytelenül, mert a budapesti hivatal a vitatott ügyben jelentést kért a megyétől. A szóban forgó körlevél újabb bizonyítékul szolgál azokra a vádakra is, melyek szerint a megyei direktórium nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. Mert való igaz, hogy a legkritikusabb élelmezési helyzet a városokban alakult ki, az is vitathatatlan tény, hogy