Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

zik kormányzatának. A félbe maradt alkotások pedig tanúskodni fognak jószándékáról, a tetterős kezdeményezéséről. Perczel megy az ország egyik legelőkelőbb bírói székébe, hol bár szintén terhes, de kevésbé fárasztó munka vár rá." Évekig alelnöke, 1883-tól másodelnöke, majd 1884-től elnöke volt az ország első bíróságának.Ezen időszak alatt „az egyénisége iránti tisztelet és bizalom fokozódott." A magyar közéletben komoly tekintélynek örvendett, a Curia elnökeként pedig bekerült a főrendiházba. Amikor 1884 végén, addigi tevékenysége elismeréseként, Ferenc József a királyi vaskoronarend első osztályának csillag kitüntetésében részesítette, a megjelent lapok kivétel nélkül osztatlan tetszéssel nyugtázták az eseményt. A Jogtudományi Közlöny cikkírója szerint a jogászkörök azért örültek e kitüntetésnek, mert a bírói kar legszínpatikusabb tagja kapta, akinek vezetése alatt a Curia „egyedül a cassacio jogának szigorú gyakorlása által is évről-évre többet lendít az alsó bíróságok szellemén, mint az igazságügyi közigazgatás és törvényhozás együttvéve." A Nemzet cikkírója azon ritka kitüntetésnek tartja, amely ellen senki sem ágál. Karrierjének, népszerűségének csúcsán, 1884. decemberében a Deák Párt elnökévé választotta. Ezt követően is a tőle megszokott óriási teherbírással, ambícióval munkálkodott. 1887 elejére alaposan megromlott egészségi állapota. Egyre szaporodtak a gyógykezelésre kért szabadságok. Megrendült egészségét azonban a több hónapos kezelések sem tudták helyreállítani. Amikor 1887 októberében a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága tagjává választották, személyesen már nem, csak levélben tudta megköszönni a bizalmat. „Az ülések munkájába bekapcsolódást csak akkor kezdheti meg írta -, ha egészségi állapota lehetővé teszi." E munkának már nem lehetett részese, mert 1888. március 25-én elhunyt. A Nemzet, a Pesti Napló, az Abendblatt des Pester Lloyd már március 26-án, a többi napilap és folyóirat ezt követően számolt be eltávozásáról és méltatta életútját. „A Perczel család Perczel Bélában azt a tagját veszítette el, aki ítéletének higgadtsága, tárgyilagossága, s nagy élettapasz-