Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

talaton alapuló bölcsessége által a jogi pályán a legelső helyet vívta ki magának, s azon közbizalom által környezve, általános tiszteletben részesülve, amíg csak súlyos betegsége meg nem törte a legpéldásabb módon teljesítette nagy tisztje nagy kötelességeit." 1888. május 19-én fia, Perczel Dezső egy levelet kapott, amelyben az érintettek igazolták, hogy apja néhai Perczel Béla I. osztályú vaskoronarendi jelvényeit (csillag, lánc, nagykereszt) az alapszabályoknak megfelelően a rend kincstárába visszavették. A különlegesen szép kivitelű, függő pecséttel ellátott diploma a családi levéltár legféltettebb kincsei közé tartozik. 14. Perczel Béla III. 1862 - 1929 Az átmeneti kormányzás (provizórium) időszakában, 1862. július 23-án Bonyhády Géza I. és Perczel Jerta I. házasságából született Bonyhádon. Elemi iskoláit, majd a gimnázium alsóbb osztályait is szülő faluja evangélikus gimnáziumban végezte, amely a sárszentlőrinci algimnázium áttelepítésével az 187o-es években már Bonyhádon működött. A családi hagyományoknak megfelelően jogi végzettséget szerzett és Baranya vármegyében kezdte közigazgatási pályáját. Rövid aljegyzősködést követően a mohácsi, majd hamarosan a sásdi járás szolgabírája lett. 24 éves korában belügyminiszteri engedéllyel nevét Bonyhády Béláról Perczelre változtatta. 1895-ben kezdődött Tolna megyei pályafutása, ekkor került a Völgységi járás főszolgabírói székébe. 1896-ban feleségül vette Schönherr Erzsébet Elzát, egy gazdag pécsi borkereskedő és vendéglős lányát. Az apa jelentős pécsi és fővárosi bérházakat, ingatlanokat adott lányának hozományul, így a pécsi Nádor Szállót is. Hét éves Tolna megyei működést követően, amikor 1902ben összekülönbözött a főispánnal, lemondott tisztéről. Könynyen tehette, hiszen felesége vagyona komolyabb anyagi biz-