Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró

rák számára négy pár csizmát 8 frt 11 Z2 kr. Számlálván, tészen ára: 25 frt. Nótárius uramnak Simontornyára gyűlésre lévén, adtam 3 napra köles égre 65 kr. Adtam a város dajkájának 3 killa búzáért 3 frt 75 kr. Adtam Miskéri Istvánnak, hogy a Barátért volt Simontor- nyárai 1 frt 41 Z2 kr. Fizettem Hárs Józsefnek 552 Z2 font húsért: 16 frt 57 Z2 kr. Nótárius uramnak annuálisfizetését megadtam, úgymint 50 frt. Generális gyűlésre lévén, magam nótárius urammal együtt 3 napig költöttünk: 82 kr. Egy pár tyúkfiért, nyúlért, fácányért, 2 süveg cukorért: 2 frt 45 kr. Egy pár récéért: 30 kr. A mezőváros egész évi kiadása: 981 frt 81 kr. volt. ”

A kultúrpolitika 1945 utáni korifeusai indexre tették mindazokat a könyveket, amelyek nem a nekik tetszőén ecsetelték az 1919- es tanácsköztársaság 133 napjának eseményeit. Közibük tartozott vitéz Vendel István (1888. szeptember 25. - 1967. március 6.) szekszárdi polgármester monográfiája is, mely az alábbi címet viseli: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941.

Egy ismerősöm a családi házának padlásfeljárójában rejtegette a neki dedikált könyvet, kezembe adta s én türelmetlenül olvasni kezdtem. Felkaptam a fejem, amikor az imént idézett Tolnamegyei Újságban közölt adatokkal találtam magamat szemben. Szóról szóra egyeztek Takács Adám szekszárdi főbíró beszámolójával, azzal a különbséggel, hogy a főbíró nem 1715/16-ról, hanem 1725/26-ról számolt be. Hogy ki véthette el a dátumot: az újságcikk szerzője, netán a Molnár-nyomda ügyeletes betűszedője? - a megfejthetetlen titkok birodalmába tartozik.

Végül is ennél sürgetőbb kérdés kezdett engem foglalkoztatni: hol lappang a főbírói számadás eredeti, teljes szövege? És a szerencse mellém szegődött: egy hagyatékban megtaláltam a főbírói számadás eredeti példányát.

Az értékes kortörténeti dokumentum elkerülte a Tolna Megyei Levéltár sok ezer iratának sorsát, a megsemmisülését. Nem tüzelték el a vármegyeháza 1944/45 telén a szovjet hadikórházzá átalakított kórtermeinek vaskályháiban. Most végre visszakerül - közel száz év „külső tartózkodás ” után - a méltó és biztonságos helyére!

A megtalált forrás lehetőséget ad arra, hogy Szekszárd címben megjelölt - sokak által kutatott - időszakának történetéről még részletesebb képet alkothasson az olvasó.

8