Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
vezetesen 574 darab marhát, amely kétszáztizenöt forintot és huszonöt pénzt tesz ki, valamint a katonaság élelmezésére fordított hatvankilenc forint és harmincnégy pénzt - ismerjék el, számítsák be a városra háruló adók végelszámolásába.,, Mert másképpen ezen onust (terhet) az szegény helység minden nntalan el nem gyíízi. ”83 Mindezeken a természetben meghatározott járandóságokon túl adózni is kellett a hadsereg fenntartásához. Az adókivetés legfontosabb alapját a személy- és vagyonösszeírások képezték, melyeket megyei szinten a szolgabírák végeztek el. Évente, rendszerint szeptemberben végigjárták a községeket és összeírták, hogy egy-egy településen milyen mértékű az adóalap (ez magába foglalta többek között az adózó személyt, az általa megtermelt gabona mennyiségét, a vetésterület nagyságát).84 Fontos megjegyezni, hogy szerencsésnek mondhatja magát az, aki az Eszterházyak Tolna megye birtokain fekvő települések kutatója. Egry László uradalmi felügyelő 1720. augusztus 31-én mélyrehatóbb nyilvántartással szolgált gazdájának, Eszterházy Pálnak, mint amennyit az 1720. június 20-án kelt megyei és az augusztus 21-én zárult nádori összeírásból meríthetünk.85 Még az 1720-ik esztendőben is előfordult, hogy a telepítési politika irányítói nem fukarkodtak a viszonylagos néptclenség, lakatlanság felnagyításában.86 A nádori összeírásban adózó családfők a felnőtt férfilakosságnak talán felét teszik ki, de van, aki ennél szü- kkörűbbnek tekinti, idézem: ,, ...kétharmada kívül maradt az összeírás keretein. ”87 Amennyiben az Eszterházyak dombóvári és ozorai uradalmaiban elvégzett népesség-összeírás adatait egybevetjük a nádori ösz- szeírásban található adatokkal, azt tapasztaljuk, hogy Egry László kilencven százalékkal több felnőttet vett számításba. 83 MNLTMLközgy. ir. 1:849. 84 Hajdú 1976. 208. p. 85 Merényi 1904. 304-315. p„ Merényi 1905. 320-338. p. 86 Kovacsics 1983. 168. p. 87 Dávid 1957. 192. p. 41
