Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
tónak kártérítést fizetni, hiszen Szent Mihály napig mindent be kellett takarítani.57 „A lábon maradt kukoricaszárban hetekig tanyázó pásztorok bárányért cseréltek bort. Ezután nyájaikkal - más falvak birkáit is befogadva - ők is behúzódtak a belső mezei ugarra és a tarlóra, ahol Demetertől (október 26.) Gergely napig (március 12.) tartózkodtak. ”58 Bognárok - kovácsok - takácsok... A szekszárdi római katolikus plébánia 1711 óta vezetett anyakönyvei alapján megállapítható, hogy a város újratelepítése kezdetétől kézművesek is éltek itt. így például Epfelpakker János mészáros és hentes komaságot vállalt Winkler János kádármester lányának keresztelőjén. Schuk Péterről is az anyakönyv adta hírül, hogy ő egy kovácsmester. Epfelpakker gyakorta részt vesz - markotányos feleségével együtt - keresztelő szertartáson.59 Az 1725/26 előtti évek népesség- és vagyonösszeírásaiban még nem találkozunk mészáros, kádár vagy kovács foglalkozást hivatásszerűen folytató lakossal, pedig nehezen képzelhető el mezőváros mészáros nélkül, szőlőtermelő helység kádár híján. Nem szólván a kovácsokról, akikre a szekerek vasalása és a lovak patkolása hárult. Ráadásul egy szál magukban nem boldogultak. Innen a mondás: ,,Egy kovács nem kovács, két kovács fél kovács, csak három kovács számít egy kovácsnak. ” Ugyanakkor egyre több olyan vezetéknévvel találkozunk, amely kézművességről árulkodik. Például Jacobus és Georgius Pintér neve mellett ott áll latinul a foglalkozás (vietor) is, akárcsak Mathias Bognár esetében a rotarius. Nem szeretnék annak a tudományos babonának a csapdájába esni, ami szerint a nevekből pontosan következtetni lehet az illető foglalkozásra. „A nevek természetesen visszamutatnak régibb állapotokra” - írja egy család- és személynév kutató „ azonban a megfelelés nem egyértelmű. ”60 57 Andrásfalvy 1975. 360. p. 58 Andrásfalvy 1975. 387. p. 59 NBSZ 1. és vérző. 60 Scheiberné 1981. 59. p. 34
