Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró

A hibás okoskodás következményeit elkerülendő a kézműves foglalkozást sejtető nevek mögött a kérdéses személyeket vagyoni helyzetük szerint elemeztem, s ebből arra a következtetésre jutottam, hogy nevezetesen a Csapó, a Halász, a Hegedűs, a Kovács, a Mészáros, a Szabó és a Takács nevűek többsége egyúttal gazdálkodó jobbágyember. Feltételezhetőleg, csak elődeik egyike űzhette a névből kikövetkeztethető foglalkozást. A kovácsok többségének családi nevei sem árulkodnak mesterségükről, azok egy része helységnévből (pl. Dorogi Mihály, Döbröközi Mihály, Kisszékelyi György, Miszlai András) eredeztethető.61

Itt kell emlékeztetni a középkori magyar mezővárosok ismert kutatójának. Bácskai Verának arra a megfigyelésére, mely szerint lényegesen több kézműves élt Magyarországon, mint amennyire a névanyagból erre következtetni lehetne. Idézem: „ ...ha a foglalkozásnevek mögött nem is mindig rejtőzik kézműves,a többletet bőségesen kiegyenlítik azok a kézművesek, akiknek neve nem árulja el a mesterségüket. ”62

A kézművesség valóságos súlya tehát annál lényegesen nagyobb, mint amit az 1720-as évek derekáról fennmaradt adójegyzék 23 főben ismertet:63

1. Bognár Mátyás rotarius (bognár)

2. Borbély István chyrurgus (borbély, seborvos)

3. Csizmadia Ferenc cothumarius (csizmadia)

4. Csizmadia István cothumarius (csizmadia)

5. Fazekas Márton figulus (fazekas)

6. Gerencsér István figulus (gelencsér)

7. Kovács Márton faber ferrarius (kovács)

8. Lakatos Péter faber serrarius (lakatos)

9. Szabó György sartor (szabó)

10. Szabó Mátyás sartor (szabó)

11. Szűcs István I. pellio (szűcs)

12. Szűcs István II. pellio (szűcs)

61

62

63

MNLTML Közgy. ir. 4:3.

Bácskai 1965. 33. p.

MNLTML Ö/285.

35