Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
A szekszárdiak állattartása Az elemzett korszakból az alábbi táblázatban bemutatott adatok állnak rendelkezésre az állatállomány nagyságáról. Az állatállomány alakulása Szekszárdon 1716 és 1726 között50 Az állat megnevezése 1717 1721 1726 darab Ló 45 56 64 Ökör 57 137 158 Tehén 50 115 152 Sertés 46 169 138 Összesen 198 477 512 Nem jegyezték fel, hogy az 1725/26-os zord tél milyen károkat okozott Szekszárdon, de a megyei összesítések ismeretében feltételezhető, hogy városunkat sem kerülte el a baj. A megyei adatok a következő veszteségekről adnak számot: elpusztult 555 ló, 320 ökör, 1333 tehén, 1130 növendékmarha, 11867 kecske és birka, 1941 méhcsalád, valamint 1397 sertés. Az őszi vetés pedig nemcsak, hogy új magot nem hozott, de az elvetett vetőmag talán hatodát sem adta vissza.51 Az időjárás mellett a járványok is ritkították az állatállományt. Ez esetben szekszárdi példákat is tartalmaznak a levéltári források. 1729 első felében a gazdagnak ismert Csötönyi portáján 3 ló, 5 tehén, egy üsző és 2 sertés hullott el. Egy Csath nevű jobbágynak 2 lova, 3 tehene és 3 ökre vált a járvány áldozatává. Összességében a város jobbágyainak és zselléreinek kezében lévő állatállományból ekkor 21 ló, 56 ökör, 64 tehén 100 növendékmarha és 21 sertés pusztult el.52 A legtöbb szarvasmarhát a felsővárosi kálvinista gazdák tartották. Közülük Majsai Jánosnak ökrészt is kellett fogadnia jószágai 50 MNL TML Ö/280., 310., 313. 51 MNL TML Közgy. jkv. 1726-1729. 1726. július 29. 82. p. 52 MNL TML Ö/359. 18. fólió. 32
