Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Dk Szilágyi Mihály: Takács Adám szekszárdi főbíró
A szekszárdi szőlők majd mindenikében tanya van. Errefelé a présházra is ezt mondják: tanya. H. Németh István színes leírásából fogalmat alkothatunk a szekszárdi tanya illetve a présház mibenlétéről: ,,A tanya nádas, vályogfalú, ablaka alacsony. Benne prés, kád, sajtár. A présből alig csepeg a lé. A prés fabordái mozdulatlanul szorítják a törkölyt, ami még nem is törköly, mert leve van. Most még csak csömöge. Majd ha szorításra sem adja ki, akkor kerülhet a törkölyhalomra... (A gazda) Előre-hátra húzza a présnyelet, arca belepirosodik az erőfeszítésbe. Minden húzással lejjebb megy a prés feje', nyomja a présfákat, a présfák a prés tetőt, a préstetők a leveses csömögét. A bordafák mellett kicsordul a lé, lecsurog a kávába, s hátulról, oldalról folyik a csurgó szájának. A két oldalról szaladó mustpatak a szájnál találkozik, összeér egy foly ónak, és puhán aláömlik a sajtárba. A teli sajtárból kiemelnek egy keveset (a préselők), mert majd kicsordul. Majd felemeli valamelyikük, a másik üres sajtárt tesz a kifolyó alá. Szép piros a must színe... Az idősebbik leemel a polcról két poharat, megmeríti a sajtárból. - Igyál, Bandi, hadd erősödjél. - A másik sem marad adós: - Igyál Miska, hadd fiatalodjál. ”42 Régi hagyomány Szekszárdon, hogy a megözvegyült férfiak hajlott korban kiköltöznek szölőbeli tanyájukba. Nagy ráérő idejükben kecskét és baromfit tartanak, szüret után böngésznek fürtön felejtett szőlő után, leszedik az őszibarackot és a téli almát, felszedik a földre hullott mandulát. A pászták végében felhalmozott, száradófélben lévő venyigékből csomókat készítenek, jó lesz majd a tanyában a tanyakemence befütésére és kint a tanya előtti udvarkában bogrács alá valónak. A városi lakóházban élő gyerekei időnként megpakolják a szekeret különféle élelmiszerekkel és fölkaptatnak a tanyához vezető szurdikon. ,,A szekér mögött egy asszony megy, kezében egy féltégla, amit odadob a hátsó kerék mögé, ha megállnak a lovak. Amikor beérnek a tanya bekötő útjára, ahol vége van a kaptatónak, kinyílik a tanyaajtó. A férfi odalép a Csillagoshoz, s már veszi is le a hámot, kiakasztja a zablát, és eloldja az istrángot. A lovakat betakarja pokróccal, és fejükre teszi az abrakos tarisznyát. ”43 42 H. Németh 2001. 54. p. skk. 43 H. Németh 2001.71. p. 29
