Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)

1776.

1783.

1811.

1828.

Missale

4

6

6

6

Rekviemes könyv5

3

7

Rituale

3

4

5

6

Liber evangeliorum

22

1

Biblia1

1

1

Prédikációs

könyvek

"

5

5

5

Katekizmus1

1

1

Teológiai mű3

3

História Domus hiányára az 1783-as látogatás során hívják fel a figyelmet azzal az ígérettel, hogy hamarosan gondoskodjanak róla, de sem az 1811 -es, sem az 1828-as jegyzőkönyv nem tesz említést erről.

A templom anyagi helyzetét tekintve elmondható, hogy a pécsi püspökségbe tagozáskor sem kihelyezett tőkéje, sem adóssága nincsen. Ez először az 1783-as jegyzőkönyvben jelenik meg, ami szerint Trautsohn apát hagyott jelentős összeget, 5932 forint 13 dénárt a plébániára. Nem világos, hogy az 1757-ben meghalt apát kegyes hagyatékáról miért hallgat az 1776-os irat. Részletes kimutatást ad az 1828- as jegyzőkönyv a templom, a plébános és más egyházi alkalmazásban lévő személyek bevételeiről is: az uradalomtól és a mezővárosi lakosoktól kapott állandó jövedelmekről, valamint a különböző egyházi szolgáltatások (keresztelés, esketés, temetés) alkalmával fizetett ún. stólajövedelmekről. Ezek összege az idők során alig emelkedett. A hívők által többnyire misemondáshoz kötött kegyes alapítványok kihelyezett tőkéiről is pontos elszámolást vezettek.

1776. és 1828. között közel megkétszereződött a hívek száma Szekszárdon, így az ezzel járó feladatok is jelentősen megnövekedtek. Ezek ellátására egyre több személy került egyházi alkalmazásba. 1776-ban Kovárszky Márton mellett még csak egy káplán, Zachora Márton, valamint Kassay Gáspár iskolamester és Baróti Mihály tanító dolgozott. Megemlítik a két bábát, Rech Mária Barbarát és Borsodi Erzsébetet, akik képzettségét megfelelőnek ítélik, de

202