Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
kiidt, tanácskozási és szavazati joggal. A megyei állandó bizottmány vezetői tisztét a főispán és az első alispán töltötte be. Az ország területén 1848 első felében mintegy 45 ezer főnyi császári sorkatonaság állomásozott, amellyel a királyi leirat szerint a magyar hadügyminiszter rendelkezhetett. Valóságban azonban a nemzetiségi támadásokkal szemben e sorkatonaságot nem lehetett figyelembe venni, részben mert többségében nem magyar ajkúak voltak és a tisztek is többnyire nem engedelmeskedtek a magyar polgári hatóságoknak. Tolna megyében a forradalom kezdetén csak a dombóvári járásban tartózkodott egy regiment. Ennek a vasas ezrednek egy része Baranyában, Nyárádon és Lánycsókon, többsége Dombóvár környékén (Dombóvár, Szakcs, Kocsola. Döbrököz) állomásozott. Ezek a csapatok Jellasics betörése előtt is állomáshelyeiken voltak, azonban a mintegy 500 fős lovas később a horvátokhoz csatlakozott. A törvényesen megalakított állandó bizottmány már május 8- án megkezdte működését. Sor került az István nádor által Tolna megye főispánjának kinevezett Sztankovánszky Imre hagyományoknak megfelelő beiktatására. Az ülés legfontosabb napirendje a nemzeti őrsereg szervezésének megkezdése volt. Választókerületek és nem járások szerint hozták létre a nemzetőrök szervezését és az ujoncozást végző bizottmányokat. A szakcsi kerületben (amelyhez Tengőd is tartozott) Takács Pál lett az elnök, tagoknak pedig Boldizsár István. Madarász János, Zathureczky Miklós és Ambrusits János állandó választmányi tagokat jelölték.11 A nemzetőröket teljesen egyenrangúnak tekintették a sorkatonaság tagjaival, éppen ezért külszolgálat esetén zsoldjnk is azonos volt a sorkatonákéval. Előírás szerint a vezényszó csak magyar lehetett, amennyiben idegen ajkúak kerültek a nemzetőrök közé. úgy a beoktatás csak anyanyelvükön történhetett. A nemzetőrségnek elsősorban karhatalmi szerepet szántak és elsődleges feladatul tűzték ki. hogy megvédjék a vagyonaikat. ha kell a szegényebb réteggel szemben. Erre utalt Batthyány miniszterelnök leírása, amely szerint csak azokon a helyeken kell létrehozni a nemzetőrséget, „ahol a népet bátorságosan lehet fel fegyverezni". A járási 11 TMÖL Közgyűlési jegyzőkönyvek 1457/1848. 63
