Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

választmányok működésének eredményeként egymás után alakultak meg a nagyobb helyeken, elsősorban mezővárosokban (Szek- szárd, Dunaföldvár, Paks, Bátaszék, Bonyhád, Nagyszokoly, Ireg, Szakos, Tamási, Tolna, Dombóvár) és a nagyobb községekben a nemzetőrségek. Számos településen azonban még a nemzetőrségbe kerülők összeírása sem történt meg, mert az volt a helyi vezetők véleménye, hogy a községet nem fenyegeti semmi veszedelem, ott rend van. Valóságban Tolna megyét, közelsége miatt, leginkább a szerb és a horvát fegyveres felkelés veszélyeztette. Mivel az itt állomásozó sorkatonaságra nem lehetett számítani, megalakult honvéd egységek nem táboroztak a megyében, az egyetlen védelmet a nemzetőrség jelenthette. Mivel sietni kellett a nemzetőr csapatok toborzásával, ezért eltekintettek a cenzustól, amihez mindaddig ragaszkodtak, amíg a falut vagy a házat kellett védeni. Kiderült, hogy a haza védelmében és a falutól távol kell harcolni, ettől a módosabbak már ódzkodtak és a községekben inkább a zselléreket, a helyettesítést vállalókat állították a mozgó seregekbe. A mozgó őrcsapatokhoz toborzott nemzetőrök is megkapták a 20 forint fogadási pénzt, valamint a napi zsoldot, amely közlegényeknél 8, tizedesnél 16, őrmesternél pedig 24 pengő krajcár volt. Ezek az összegek a katonáskodó egyéneknek jelentős bevételt jelenthettek, hiszen ekkor például a fehér kenyér l'ont- ja 4,5 krajcár, a fekete kenyéré 3, a marhahúsé 14, a birkahúsé 10, de 16 krajcárért már borjúhúst is vásárolhattak. n ) Tolna megye a belügyminiszter felszólítására megkezdte a 2000 fős nemzetőrség kiállítását. A központi választmány június 16-i ülésén úgy rendelkezett, hogy a megye népességéhez képest igazságos kivetés alapján történjen és a mintegy 190 ezer főt számláló megyében 82 lakosonként kellett egy nemzetőrt kiállítani. Elsődleges törekvés a létszám önkéntesekből kiállítása volt, de amennyiben ez nem sikerült, ott összeírták az alkalmas egyéneket és sorshúzással állították ki a kiszabott létszámú nemzetőrséget, elsősorban a 18- 40 éves korosztályból, de abban az esetben ha ebből a korosztályból nem sikerült a kvótát teljesíteni. 50 éves korig is el lehetett menni. Itt már nem vették figyelembe, hogy kinek van, vagy kinek

Míi TMÖL. Közgyűlési jegyzőkönyvek 2006/1848. "g TMÖL. Közgyűlési jegyzőkönyvek 2191 1848.

64