Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Aradi Gábor: Fejezetek Tolna megye két világháború közötti idegenforgalmából
A belügyminiszter, a Weekend egyesület javaslatára pályázatot írt ki a nyaralásra alkalmas községek kulturális és egészségügyi berendezéseinek továbbfejlesztése érdekében. Ezen 2000 pengőt lehetett nyerni a település infrastruktúrájának modernizálására. A jelentkezéskor a tervezett beruházásról részletes költségvetést kellett készíteni. Kezdetben csak összesen 50 község pályázhatott, ezen belül Tolna megyéből csak egy település jelentkezhetett. A központi leirat Dunaföldvárt részesítette előnyben. A nagyközség a beküldött költségvetésben többek között a Dunai park megvilágítására, a park vízvezetékének meghosszabbítására, egy háromszemélyes WC kiépítésére kért támogatást. Dunaföldvár kiemelése kisebb vitát gerjesztett. Paks az alispán (Perczel Béla) közbejöttével sérelmezte ezt a döntést. A protestáló levélben kijelentette a megyei vezetés, „hogy a vendéglátás és nyaralás lehetőségei tekintetében az ajánlott Dunaföldvár községnél az ugyancsak a Duna mellett fekvő Paks község sokkal megfelelőbb. Dunaföldvár községnek u. i. sem fürdője, sem fürdésre alkalmas partja nincs, míg Paks az uszodán kívül a Duna túlsó partján strandolásra kiválóan alkalmas fövenyparttal bír. Ezen kívül Paks, mint járási székhely kulturális és társadalmi tekintetben is fejlődöttebb, ... a község vezetősége sokat tett jelentékeny áldozatot hozott" az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Támogatásra is jobban rászorul, mint ,,Dunaföldvár, mely a vármegyének legjobb módú községe. ” Paks egy másik, a MÁV 50%-os visszautazási kedvezménye esetében is hátrányos helyzetbe került 1936-ban. Igaz ebben az is közrejátszott, hogy a településen járványos betegség ütötte fel a fejét, ami kizáró ok volt az utazási kedvezmény odaítélésénél. A vasúti félárút, szintén az egyesület harcolta ki azon nyaralók részére, akik a mozgalomban részt vevő településeken üdültek. A vasúti kedvezményt Paks mellett Tamási, Kurd és Gerjen sem kapta meg 1936-ban. A félárút csak a Dunaföldvárra és Kölesdre utazók vehették igénybe."' A következő években ez a ,,kivételezés ” melynek oka elsősorban az anyagi eszközök szűkösségében, illetve a ,,kapcsolati 23 TMÖL AI 3727/1937. 588
