Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

Reinhard gróf Solms-Lich ura eltűrte a tartományában, hogy lutheránus istentiszteletet tartsanak, az úrvacsorát két szín alatt szolgáltassák ki, és a lelkészek házasodjanak. O maga azonban csak a halálos ágyán (1562) vette két szín alatt a sákramentumot, fia Ernst beteljesítette apja végakaratát.

A második speyeri birodalmi gyűlés (1529) súlyos csapás volt az evangélikus rendek számára. Hat fejedelem és tizennégy rend aláírta az ünnepélyes protestálást. A császár a wormsi végzéseket akarta keresztülvinni.

Fülöp világosabban látta a veszélyt, amely az evangélikus rendekre nehezedett. Az volt az elképzelése, hogy az evangélikus rendek kössenek szövetséget a svájci városokkal és kantonokkal. Ezzel egy védőfal víziója rajzolódott ki előtte az Északi-tengertől egészen a Földközi-tengerig. Ugyanakkor felismerte a dogmatikai különbségeket a közép-német, felső-német és a svájci teológia között.

Hessen nemcsak földrajzilag, hanem egyházilag is híd volt a wittenbergi és a felső-német egyháziasság között. A reformátorok személyes közeledését remélte, és lehetőleg a szövetség helyeslését. Diplomáciai ügyességgel kérdezte a teológusokat, hogy beszélgetésre készek legyenek. Ulrich Zwigli egyetértett Fülöp véleményével a szövetséget illetően.

Nagylelkű Fülöp halála után (1567) birodalmát 4 fia között osztották fel, akik számára testamentumban rögzítette, ki melyik részt kapja.

IV. Vilmosnak (+1592) jutott Hessen Kassel, aki apja egyházpolitikáját követte. Az országért azt a vonalat támogatta, amelyik az Augsburgi Hitvalláshoz kötődött. Vilmos a birodalom felét örökölte Kassel fővárossal.

IV. Lajos (+1604) neveltetése és képzése szempontjából fontos évet töltött a württembergi udvarban. A hitvalláshoz és a császárhoz való lojalitás és feltétlen birodalmi hűség jellemezte. Arra is figyelnie kellett, hogy ne veszélyeztesse testvéreivel a konszenzust, valamint a belpolitikai egyensúlyt ne törje meg. Apja birodalmának egynegyed részét kapta meg, Marburg fővárossal.

II. Fülöp (+1583) Katzenelnbogen alsógrófságot örökölte meg C'oar fővárossal. Osztályrésze atyja területének egynyolcad része lett.

484