Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

I. György (Hessen-Darmstadt) (+1596) Katzenelnbogen felsőgrófságot kapta meg atyja halála után. O is egynyolcad részt tudhatott magáénak a birodalomból. Teológiai politikai irányultságát tekintve közel állt Lajoshoz. Arra kellett tekintettel lennie, hogy az évenként tartott Hesseni Generális Zsinat aktuális teológiai politikai nézeteiben a kényes kérdéseket kikapcsolja.

A törekvésük az volt, hogy mind a négy territóriumban legyen egyesített szövetség vallási vonalon a Confessio Augustana és a Wittenbergi Concordie értelmében. Ennek az egységnek a kifejezői és kiábrázolói a Marburgi Tartományi Egyetem és a Zsinat voltak.4

A „második reformáció”

Református gyülekezetek viszonylag későn jöttek létre német földön. Amíg Kálvin élt, addig egyetlen német református gyülekezet sem alakult. ..A kúlvinizmus átvétele bonyolultan folyt le német területen.A lutheri reformátori mozgalom már megelőzte/’ A reformáció szász lutheri gyökerei mellett azonos mértékben a felső-német-buceri és a református befolyás is éreztette hatását. Luther és Melanchton tekintélye mellett éppúgy ott állt Bucer Mártoné és Kálvin Jánosé is. Az országban versengtek egymással a különféle evangéliumi irányzatú teológusok az intellektuális befolyásért és a szellemi irányításért.

,,A XVI. század végén és a XVII. század első évtizedeiben főként a ká/vinizmus jelentősége nőtt meg. Ez a folyamat Pfalz áttérésével kezdődött és később csatlakoztak hozzá Brandenburg és Hessen Kassel fejedelmei.

Egy 1549-ben végbement megállapodás nyilvánosságra hozása az egyház lelkészei és szolgái között a genfi és zürichi egyház4 Emst Koch: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum. Calvinizmus (1563-1675) Evangelische Vcrlangsanstalt, Leipzig é. n. 263. P' Wörterbuch des Christentums, Benzinger Verlag, Címszó: Calvinizmus 189. P11 A nemet nyelvű szakirodalom a kálvini irányt „második reformációnak" nevezi, de találkozhatunk olyan szóhasználattal is, hogy „iiiórefornu'tció, i’agy a reformáció ..befejezése ".

Manfred Rudersdorf: Hessen. s FULBROOK, 1997. 53. p.

485