Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
amelyet 1981-ben nyilvánítottak törvényesen elismert feleke-321 zette. Imaházuk volt a nazarénus hívőknek is ebben a negyven évben a Hosszú (Bölcsőde) közben. A háború előtt jelentős volt a létszámuk, majd a kitelepítés következtében ők is megfogyatkoztak. Róluk közismert, hogy megtagadják a fegyverfogást és az eskütételt, ezért történetük során sok üldöztetésben, szenvedésben volt részük, és többször betiltották működésüket. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1977-ben nyilvánította törvényesen elismert vallásfelekezetté a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetét. Ekkor engedélyezték számukra a fegyver nélküli katonai szolgálatot, valamint azt is. hogy az eskütételt minden hivatalos fórumon fogadalomtétellel helyettesíthetik. Papjaik nincsenek, választott férfi vezetőiket egyházi szolgáknak, a kisebb közösségek vezetőit tanító szolgáknak nevezik.'“" A szocializmus idején a falusi társadalomban megmaradt a családnak is a korábbi centrális szerepe, funkciói azonban a társadalmi változások során jelentősen módosultak. A kollektivizálás következtében a családok termelői tevékenysége \ issza- szorult a háztájiba, és a termelés elsődleges célja már nem a földvásárlás volt, mint régen, hiszen annak a lehetősége megszűnt, hanem egyre inkább a fogyasztás került a középpontba. Ennek következtében fokozatosan átalakultak a családon belüli szerepek is. Ez elsősorban a szülő-gyermek viszonyt érintette. Amíg korábban a szülők elképzelései voltak a középpontban, az évtizedek során egyre inkább a gyermekek és fiatalok érdekei kerültek előtérbe. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy a gazdaságnak és a munkakultúrának apáról fiúra való hagyományos áthagyományozása helyett a gyermekek taníttatása \ a 11 elsődleges céllá. (A hagyományos paraszti munkákban való részvétel mindenekelőtt az általános iskola elvégzése után továbbtanulók számára többnyire már csak a hétvégekre és az 1 Gyurkó József és Kovács Zoltán lelkészek közlései, továbbá LAKATOS, 2005. 233-245. p. A felekezetekről szóló rész összeállításában sokat segített Szappanyos Zoltánná sz. Szüsz Rozália, Györköny.
