Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
1732 Bocs Miklós judex maior 1733 Molnár János judex maior 1734 Kuthy Péter judex primus 1735 Tóth Ferenc judex primus Gerencsér György minor 1737/1738 Gombos János judex primus 1739 Mák us Mihály judex primus Fábián György minor Békási Adám minor Tóth Mihály minor Kanász János minor 1740 Gombos János judex primus 1741/1742 Tóth Ferenc judex primus Boldog Mihály minor. Gyenge Gergely (?) Kanász János minor Tokai József, Kaposi Pál minor (?) Czobor János subjudex 1752 Márkus Mihály judex 1753 Bocs István subjudex 1768 Békási György öregbíró Bár az elöljáróságot a község választotta, de jogkörét a földesúr szabta meg. Ez a kor ismeretében nem meglepő, hiszen pl. az is a földesúri önkényt mutatta, hogy a jobbágyával folytatott perében a földesúr maga ítélkezhetett. A XVIII. században nagyon sokféle adó (állami, egyházi, földesúri) terhelte a parasztokat. Államnak tartoztak a hadiadó különböző formái teljesítésével: ez jelentette a katonák elszállásolásának (kvártély), ellátásának (porció), fuvarozásának (forspont) költségei mellett az országgyűlés és a vármegyék által kirótt terheket is. A megtermelt terményekből az egyháznak tizedet fizettek. Mindezt a sort növelték a földesúri, egyházi adók, amelyek a termények kilencede (dézsma 1351-től, a decima = tized latin szóból ered) mellett, robot, ajándék, banalitások (földesúri monopóliumok) adására is kiterjedtek. Az óriási terhek miatt lázongások törtek ki az ország egész területén. 1735 Szegedinác Péró vezette parasztfelkelés zajlott Békés megyében, amit hamar levertek, de a résztvevőket szigorúan megbüntették. A jobbágyok elégedetlenkedésére Tolna megyében is volt példa. 1766 nyarán az ozorai uradalom központjában lázadás zajlott. 46
