Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

A felbőszült jobbágyok indukálták a régenst, megverték a tiszttartót és a számtartót és az uradalmi központban számos rongálást végeztek. A lázadást elfojtották.

A résztvevőkre szigorú büntetés várt. A vármegye bírósága 6 főt, mint főbünöst halálra. 5 jobbágyot 10 éves várfogságra és sáncmunkára, további 37 jobbágyot fél hónaptól 8 évig terjedő börtönre ítélt, míg a többiek 25 32 botütéssel úszták meg a felkelésben való részvételt. A véres, indokolatlanul drákói megtorlás azonban elmaradt.

1766. december 29-én Mária Terézia4' királyi kegyelemmel a halálos ítéleteket megváltoztatta és bár ..a lázadás vezetői a halál- büntetést cselekedeteikkel kiérdemelték, " a királynő nekik megkegyelmezve büntetésüket 2 10 évig terjedő várfogságra és sáncmunkára változtatta. A többi résztvevő büntetését is jelentősen enyhítette.4'

Ezek az elsősorban a földesurak ellen irányuló megmozdulások, és a birodalom valós érdekei a legfelsőbb szintű megoldás- keresés folyamatát felgyorsították.

A gazdaság, a jobbágyok szerepének, helyzetének értékelése, a birodalom számára megfelelő, állandó bevétel biztosításának igénye, a földesurak kordába szorítása, a kisebb birtokosok védelme vezetett oda, hogy Mária Terézia elhatározta a parasztok terheinek egységessé tételét, szabályozását. Etetni kel! a juhot, ha nyírni.

1,2 Mária Terc/ia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich). (* Bées. 1717. május 13. t Becs, I 7X0. november 29.), a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740 1780 között magyar és cselt királynő, I. Ferenc német-római császár felesége. II. József anyja.

1,1 Dr. Hadnagy Albert: Tanulmányok Tolna megye parasztságának W ill, századi történelméből 84-85 p. In.: TMLF I kötet szerk. Dr. Dobos Gyula Szék szárd. 1991.

47