Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
kapcsolatrendszerére volt utalva a fejlesztések tekintetében. Györkönynek, mint láttuk, volt ehhez kellő ereje, és külső-belső támogatókban sem volt hiány, vagyis nem a stagnáló, hanem inkább a fejlődő falvak településosztályába tartozott. Mégis sokan elsősorban fiatalok nem bíztak a hosszú távú esélyeikben, és inkább elhagyták a községet. Jelentősen változott ezekben az évtizedekben a lakosság szociológiai összetétele, ezzel együtt a község társadalmának hierarchiája is. A második világháború előtt a hagyományos falusi társadalomszerkezet volt jellemző Györkönyre is. Az iskolázott értelmiség mindössze néhány emberből állt: ide tartozott a pap, a körorvos, a felekezeti tanítók, az óvónő és a jegyző. A községben az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolta. Ennek felét választották, másik fele a legtöbb adót fizetők, a virilisták közül került ki. A gyakorlatban az ügyintézést az elöljáróság végezte, élén a bíróval. Munkáját az esküdtek segítették. A közigazgatási munka tényleges vezetője és törvényességének őre a jegyző volt. Szakemberként az adminisztráció és a községi közigazgatás mindennapos teendőit látta el. Sajátos színfoltot képviseltek ebben az önigazgatási szervezetben a kisbírók: hivatalsegédi feladataik mellett ők végezték a kézbesítést és a dobolást. A lakosság legnagyobb részét a vagyoni alapon erősen tagolt parasztság alkotta. Legfelül volt a gazdagparasztok szűk rétege, őket követték a középparasztok, majd a csekély földdel bíró szegényparasztok. Ez utóbbiak voltak a legnagyobb számban. Saját földjükből nem tudott a családjuk megélni, ezért napszámba jártak vagy részes munkát vállaltak, többnyire a jómódúbb parasztoknál. Nyáron részes aratásból és cséplögépes „bandákban" dolgozva jutottak kiegészítő jövedelemhez. Ennek gyakori módja volt még, hogy egy gazdag paraszt megművelt számukra egy 1200 öles földet, a termést megkapták, és cserébe 30 napot kellett a gazdánál ledolgozniuk. Ezt, a feudális hagyományok továbbéléseként, a parasztok maguk közt robotnak nevezték. A paraszti * A telcpülcsosztályokról lásd: http://geogr.elte.hu/REF/REF Kiadványok Ter a tarskutban NNJ 05.pdf 465 .112
