Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
rában.72 Ebből az anyagból az is kiderül, hogy az új telepesek nem ismerték, hogy a falunak valaha volt más, az akkor használatostól eltérő névírása is. ,,A községnek tsnpán ezen egy Tengőd neve ismeretes országszerte, nem is volt soha más neve fsak mindég ez az egy, ’s nem is Íratott másképp soha. Ezen község, a' mint a' szállólevél másolatja mutatja, 1715 íhk évben lett meg szállva. A ' község hallomás szerint a' leg közelebb fekvő falvakból népesített: hogy Tengőd elnevezését honnét vette, sem írásból nem tudjuk, sem másképp nem hallottuk. " A telepítési szerződésben, ahogy helyileg nevezték a szállólevélben, a földesúr tehát 1715. április 24.-vel, azaz a következő gazdasági év kezdetétől számított 3 évre adott mentességet jobbágyainak a terhek alól. A telepítéseket támogató vármegye, ha csak egy esztendőre is, de szintén mérsékelte a telepesek terheit. 1715-ben a közgyűlés a katonai beszállásolás ' adót a tengődjek vagyona alapján rendelte elkészíteni úgy. hogy az Iregböl és Kányából Tengődre költözőitek vagyonával (53 Ft 50 dénár) csökkentik az iregi és a kányái lakosok terheit. A tengődiek pedig ezt az összeget azért nem tartoztak megfizetni, mert a vármegye tudomásul vette, hogy új lakóhelyükön házat kellett építeniük. Az 1716. évi beszállásolási adó Tolna megyére előírt összege 15 248 forint és 6 dénár volt. Az adózásba bevont 41 Tolna megyei települések között Tengőd neve is szerepel. Az üres megyei pénztár és a települések többnyire szegény lakói képtelenek voltak a hadbiztosság által előírt összeget előteremteni. Gyurekovics Péter alispán és a megye egyik földes- ura, Dőry László azért kért audienciát Palliaty főhadbiztostól, hogy a megyei terhek mérséklését elérje. Mint kiderült még 1714- röl és volt hátralék és a közgyűlés a nagy terheket, a tényleges teljesítés reménye nélkül, csak görgette maga előtt. A megye nem a tisztségviselők hanyagsága miatt volt lepusztult, hanem mert részben a rác lakói elmenekültek, részben kevés volt a lakó- népesség, amit tetézett a gyakori katonai átvonulás és az újoncozás, ami a kis lakónépesség terheit aránytalanul megnövelte. A " Megjelent: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. Közli: Ciaál Attila Kőhegyi Mihály BBA Múzeumi évkönyv Szekszárd. VI VII. kötet. 1977. 313-315. p 1715. szeptember 3. Kisszékely. Repartitio katonai beszállásolás. 37
