Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

pisztolysorozatok hamar megnyitották az utat a szomjas katonák előtt.

Az orosz katonák elvonulása után jöttek azonban még csak az igazi megpróbáltatások: a németek kitelepítése és ezzel párhuzamosan a magyar lakosság betelepülése. Ez az eseménysorozat hosszabb időt, mintegy két és fél évet ölelt fel.

Ahhoz, hogy megértsük, mi is történt valójában, célszerű számba venni a politikai döntések sorát, amelyek a magyarországi németek kollektív megbüntetését eredményezték. Hogy valóban kollektív felelősségre vonás történt, azt utólag egyértelműen igazolja a Magyar Országgyűlés 35/1990. (III. 28.) számú határozata, amelyet „a magyarországi német kisebbség kollektiv sérelmeinek orvoslásáról" hozott. Ennek 1. pontja így szól:

,,Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-töl kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. "

A közvetlen előzmények a két világháború közli időszakra vezethetők vissza. A húszas-harmincas évek magyarországi szociális gondjaiért nemcsak a fajvédők, hanem neves értelmiségiek, politikusok is a zsidók mellett a svábokat kiáltották ki bűnbaknak. All. világháború idején pedig már a legfelső vezetés is magáévá tette a németeknek az országból való eltávolításának gondolatát. Hitler 1939-es híres beszédében a külföldön élő németség hazatelepítéséről beszélt. Horthy ezt követően Hitlernek küldött levelében arról ír, hogy Németország számára nagy nyereség lenne, ha megkaphatná a ..mi derék svábjaink "-at. Ettől kezdve komolyan foglalkoztatta a kormányt a visszatelepítés kérdése, amely politikai körökben meglehetősen népszerű volt. Az 1941-es népszámlálás is már azt a tájékozódást szolgálta, hogy kik lehetnek adott esetben a potenciális kitelepítettek, ugyanis azok, akik német anyanyelvűnek és német nemzetiségűnek vallották magukat, eleve nemzetellenesnek minősíttettek. És a népszámlálás adatlapjai, amelyeket a vonatkozó törvényi rendelkezés ellenére

345