Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

sen egy 17 feletti fiú szerepel a kimutatásban, míg 13 év feletti lány nines. A lakosok száma tehát 30 körüli felnőtt.

A tengődi possessióban élő gazdák állattartására a következő adatok utalnak. A jobbágyok közül kiemelkedett Tárk (Taskó) [Táska?] Illés és Boos [Boes] Balázs vagyona, mindkettőjüknek 6 ökre, 2 lova és 2 tehene volt. Tóth György János (2,0,2), Botka Ferenc (2,0,2), Berta János (2,0,1), Bene János (2.0,2), Bene István (0,2,0), Karda Gergely (2,0,1), Bene Mihály(2.0.1), Boldizsár István (2.0,1), Bocz [Bocs] István (0,0.1), Patai Miklós 2,2,1), Bodic Lukács (0,2,1), Patai György (0,2.1).

Minden jel szerint a felszabadító háborúk után a terület a kamara birtokába került és ezt fegyverválsággal (Jus armorum) a herceg megváltotta. Mivel az itt lakók az uraságnak nem robotoltak, tehát nem szántottak, vetettek, arattak, ezért a robotot megváltva évente 8 forintot voltak kötelesek Fizetni negyedévenként, négy egyenlő részletben. A dézsma és a kilenced azért nem illette meg a pécsi káptalant, mert 1424-ben Ozorai Pipó gróf örökösen cserélt az egyházzal. A dézsmákért cserébe a püspöknek és káptalannak egy házat adott a budai várban. Ezt az egyezséget Zsigmond 1425-ben jóváhagyta.6'

A megállapodás szerint az uraság kocsmája Karácsonytól Szent Mihály napig6' tartott nyitva és legalább annyi akó (cca 53 56 liter) bort tartoztak az uraság részére kiárulni, ahány gazda Tengődön élt.

Ezen adatok ismeretében a település a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor lakott település volt.

Más források arra utalnak, hogy a falu viszonylag rövid idejű elnéptelenedése a Rákóczi-szabadságharc alatt, az 1 708. é\ i döghalál (fekete halál = a pestis) és talán részben a kuruc seregek sarcolása miatti elvándorlással következett be, majd az újabb megyei összeírást megelőzően, az 1714 1715-ös telepítés eredményeként Tengőd már ismét lakottá vált.

h" Ez a megállapodás vonatkozott az uradalomból pl. Pincehelyre is. Dobos Gyula: Ozora monográfiája, megjelent: Száz magyar falu könyvesháza sorozatban. Főszerk: Kosáry Domokos. Bp. 2001. Ozorai Pipóról 20 33. p.

Kurta kocsma, mert nem egész évben üzemelt. Irodalomban lásd Petőfi: Falu végén kurta kocsma.

33