Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Tengődön az élet újraindítása bármennyire is meglepő, de a katolikus Esterházyak birtokára elsősorban református vallási! magyarok telepítésével történt. 1 714-ben a Kányából elűzött reformátusokkal kezdődött meg az átmenetileg lakatlan Tengőd benépesítése.64 65 A Pálos rend igényt tartott Tengődre. Ezt bizonyította az a tény, hogy az 1714. jún. 5-6-án Szekszárdon tartott vármegyei nemesi közgyűlésen Raisser Simon Tadeus pálos szerzetes a megyétől Tengőd és Ősi (Eösi) pusztákra bizonyságlevél kiadását kérte. Ezen kérelem ellen Stories János, herceg Esterházy József pincehelyi provisora azonnal tiltakozott.'’"

A viszonylag teljesnek tekinthető 1715. évi országos összeírás adatai szerint Tolna megyében 12 mezőváros és 33 község létezett. Az összeírásban lakott helyként szerepelt Tengőd.66 67

1716-ban a nádori jegyző előtt a Pálos rend összes követeléseként a korábbi évek használatáért 23 mérő bort, ha örökre átengednék a falukat, további 10 000 forintot kért.6

A szeptemberi közgyűlésen Esterházy provisora, Dalmatha János kérelmére elhatározták, hogy a más megyéből jövők két évre mentesüljenek minden megyei teher alól, akik pedig egykori lakosként, jobbágyként tértek vissza ebben az évben a beszállásolás (quarterium) alól kapjanak mentességet.66

Papp István Tamásival foglalkozó tanulmánya szerint a mostani Tengődök az Estorás (Esterházy) gróftól kapott pusztát. Takács Mihály iregi polgár szállta meg nyolcadmagával. Ezt bizonyítja a tengődi református egyházközség históriás könyvében

64 TMÖL, Kämmerer cédulák. Tengőd.

65 Link Dóra: Tolna vármegye közgyülé-si jegyzőkönyveinek regcsztái 1714- 1717. Szekszárd. 2004. Szerk: Dobos Gyula 25. p. (Továbbiakban: Link: Regeszták.)

66 TMÖL. Összeírások 17I5Ö/268.

67 TMÖL. Kämmerer, Papp István iratai: Pálosok aktája 1702/4.

f,‘s Link: Regeszták 42. p. (Ez gyakorlatilag az 1713. május 4-én elfogadott szabályrendeletnek felelt meg, amely szerint az újra benépesült települések lakói két évig, a porció kivételével mentesültek az adófizetés alól. Ha valaki két év lejárta előtt más helyre szándékozott költözni, akkor a községi bírónak az ő javait zár alá kellett venni és csak akkor bocsáthatta el. ha a neki juttatott javakat és kedvezményeket abból megtérítette. TTT. V. Szekszárd. 1974. In.: Dr. Horváth Árpád: A megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703 1740) 160. p.

34