Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

minden tizedével és borával eg\’iitt Tengődöt és Ossyt elfoglalták.

Ezen occupatióval s szemben ellentmondás történt először a veszprémi, majd Mindenszentek utáni 5. leriárr ° a győri káptalan előtt.

Egyesek pl. Földvári szerint már a török uralom alatt elpusztult Tengőd, később pusztává lett Ősi. Az tény, hogy a török korban az elnéptelenedett falvakba, így számos Tolna megyei településre is érkeztek délszláv telepesek, majd a törökök távozását követően ők is távoztak. Az a feltételezés, hogy Tengőd elnéptelenedése, pusztulása a felszabadító háborúk idején következett be, nem védhető megállapítás, hiszen az 1695. évi összeírásban majd az 1700-as évek elején is lakott helyként szerepel a falu.

A XVIII. század elejére az Esterházyak az ország legvagyonosabb főnemesei lettek. Számos hitbizományi uradalmuk közül a dombóvári és az ozorai Tolna megyében helyezkedett el.

1702-ben Esterházy Miklós herceg 47 723 kát. holdas ozorai uradalma 14 település határából és számos pusztából állt. Tengőd község határából (Gyánt és Nyári-puszta) 1649 kh és 874 cöl tartozott az uradalomhoz

.60 Az összeírás szerint ekkor Tengődöt magyar örökös jobbágyok lakták.

Az 1703-as összeírásban01 név szerint 11 jobbágy neve olvasható feleségestől és 2 házas zsellér ugyancsak feleséggel. Össze'7 TMÖL. Kämmerer, Papp István iratai: Pálosok aktája 1702 4. Lásd még Pálosok honlapja az interneten.

^ Latin szó. jelentése elfoglalás, megszállás.

5y Latinul feria quinta = ötödik napon, ez a hét csütörtöké. Mindenszentek nov. 1., ez nov. 5-ét jelenti.

611 Merényi Lajos: Az ozorai uradalom 1702-ben. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1904. 304-315 p.

61 TTT IX. k. Szekszárd. 1979. Szerk: K. Balog János In: Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) 90. p.