Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

hogy saját ezredevei, a zalai felkelőkkel, a három lovasezreddel és két mozsárral menjen Pécshez, és az ott összegyűlt rácságot szórja szét. Pécs várát, ha máshogy nem tudja, felgyújtása után foglalja el, a külső falait pedig hányassa szét. Balogh Ferenc 2000 emberével meg is indult Simontornya felér1" Eközben Béri Balogh Adám valószínűleg személyes találkozón tisztázta a körülményeket Esterházyval, mert a generális már augusztus 29- én engedélyezte, hogy Simontornya alá húzódjon seregével. Balogh Ferencnek a gyalogos egységeket is át kellett adnia névrokona parancsnoksága alá.21'

Esterházy Antal írja a fejedelemnek szeptember 1-jén: „Balogh Adám coloneUus uramat circiter (körülbelül) ötezer lovas és gyalog haddal rácok ellen Pécs felé oly kemény készülettel és elégséges instructióval expediáltam, hogy per ahsoliitum offensive nyúlhasson, melyen - gondolnám ekkoráig által is eshetett”. A mezei generális nem ok nélkül sürgette alvezérét, mert ezekben a napokban „négy részről lévén körülvétetve az ellenségtől '. valóban válságosra fordult a dunántúli kurucság helyzete. Győr felől Heister 3 ezer fős hadteste nyomult Székesfehérvár irányába, míg a Kreutz generális és Pflueg őrnagy vezette 5000 fős rácság délről Pécs alól készülődött támadni. Császári seregek gyülekeztek még Draskovics János vezetésével Légrádnál és Nádasdy Ferencével Sopronnál (1. szánni vázlat). ,,Rettenetesképpen megrémült vala a földnépe, elöl tűz s hátul víz között

t j

lévén " írta Esterházy Bercsényi Miklósnak."

Amint arról korábban már volt szó, Siegbert Heisternek feltett szándéka volt, hogy a Duna mellől Fehérváron keresztül Simontornya alá hatoljon, majd elfoglalja annak erősségét. Elképzelése nem valósult meg. Az eseményeket Esterházy Antal tábori könyve alapján meglehetősen jól lehet rekonstruálni. A császáriak fővezére augusztus 28-án „bizonyosan Győr eleihez érkezett" írja Esterházy Antal és még augusztus 30-án is a Rába parti városban tartózkodott. Csak a következő napon mozdult el * 213

:i: E. A. T. K. 1901.236p ; 759 760. p.

213 Tóth 1958. 192. p.

14 E. A. T. K. 1901. 238 239 p.; 2-41 242. p. A mezei generális eközben Stájerországba akart betörni, a fejedelemtől pedig Babocsay Ferenc brigadéros Dunántúlra való átküldését kérte.

293