Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

Csesznek irányába. Fodor László colonellus [értsd: ezredes] ekkor kapja meg üzenetét: „ha veszi észre, hogy (Heister) Fehérvár felé szándékozik". Tehát Heister még nem érkezett meg Fehérvárra augusztus utolsó napján sem. Szeptember elsején és másodikén nincs adat, de 3-án azt írja Esterházy Baloghnak: „mivel az ellenség Fehérvárnál (!) van: remélhető, hogy a Pécsnél lévő rácsággal akarja conjugálni magát "P

Az adatok részletes bemutatása azért szükséges, mert Thaly Kálmán tévesen Simontornya ostromáról ír.2l<' 1864-es Vasárnapi Újságban írott cikkének címe: A kölesdi harczról. E munkájában szereplő adatokat, eseményeket, a témával foglalkozók ellenőrzés nélkül kritikátlanul átvették."1 Tóth Gyula, Balogh Ádámról szóló könyvében pedig egyenesen Simontornya elfoglalásáról ír, ami viszont alapvetően hibás. A szerző a következő esztendő történéseit vetítette az 1708-as évre."ls Ami viszont kétségtelen, hogy Heister sikertelen hadjáratát két fontos esemény eredményezte: az egyik Bezerédj Imre lelepleződése, a másik Béri Balogh Ádám kölesdi győzelme. 213 * * * 217

213 E. A. T. K. 1901. 761 p.; 763 p.; 765-767. p. Fontos adalék, hogy a kölesdi ütközet szeptember 2-án délután öt órakor zajlódott 1c és erről már 4-én Esterházy tud, mert tudósítást küld Kaczérius János generál adjutánsának. Ezzel szemben Simontornya ostromáról nem ír semmit, sőt ezen a napon is

csak azt írja: ..Fehérvár felé lenvomult Heis/er... ”,

16 Thaly Kálmán a Vasárnapi Újság 1864. év 30. számában írt Simontornya

erős lövetéséről (Lásd 289. p.). A tábori könyvben nincs adat arról, hogy Simontornya várát javítani kellett volna az ütközetet követő hetekben, holott előtte ez gyakran szerepel.

217 Ilyen művek például: Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya. 1938.; Bodnár István: Béri Balogh Ádám: a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd. 1938.; Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703- 1711). Szekszárd. 1969. Az események megírását követően találtam rá Bánkúti Imre: Veszprém megye a Rákóczi-szabadságharcban című 2005-ös kismonográfiájára. Ebben a szerző a történteket már másként értelmezi, miszerint a kölesdi győzelmet követően „a Győrből Székesfehérváron át Simontornya alá szándékozó Heister meg sem kísérelte a vár ostromát (!). hanem Csesznek felé fordult.” Lásd Bánkúti 2005. 88. p.

“Is Veszprém és Simontornya elfoglalása és védőinek kivégzése csak egy év múlva, 1709 augusztusában következett be.

294