Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

mított, do ilyennek tekinthető pl. Pari. A betelepítettek nagy többsége evangélikus telepes volt. Tolna megyébe pl. református német telepesek csak Kisszékelyre, Gyünkre és Mórágyra települtek.

A Tengődhöz közel eső, török korban szandzsákszékhely Koppányban is csak kifosztott épületek maradtak. A Dunántúl felszabadulása nem sok örömöt eredményezett. A császári hadak kegyetlenkedései mellett sok bajt okoztak a kóborló rácok, akik ekkora török ellen fordulva Lipót császár szolgálatába léptek. Bár csak a rác katonák kaptak adómentességet, de nomád életmódjuk miatt a nem katonáskodók sem fizettek. A fegyveresen kóborló rác lovasság megjelenésével megszűnt minden biztonság. A Tolna megyében az 1650-es évektől egyre nagyobb területekkel rendelkező Esterházy Pál herceg birtokai védelmében támogatta a rácok elleni fellépést. Tolna vármegye az összefogás eredményeként 1699. május 31-én felszámolta a rácok döbröközi központját, amely a dúlás következtében leégett.

A török alóli felszabadulás az egykori hódoltság alatti Tolna megyében többségében teljesen elpusztult vagy alig lakott településeket hagyott. A vármegyét a személyi és anyagi károk mellett komoly területi veszteségek is érték.

Tolna királyi vármegye területe a török hódoltság előtt a mainál lényegesen nagyobb volt és nagyságában az ország vármegyéi között a nyolcadik helyet foglalta el. A Hunyadiak korában 13 vár, 21 mezőváros mellett a megyében további 540 települést jegyeztek. " A török uralom alatt ezek döntő többsége elpusztult. A török uralom alóli felszabadulás után 10 évvel. 1696-ban készült a településekről országos összeírás. Tolna megyében (a jelenleginél nagyobb területen) mindössze 51 lakott hely létezett. A környező megyékkel lezárt határvitákat, határpereket követően a megye középkori területének közel harmadát elveszítette. Az említett 51 településből ezek a döntések 10-et érintettek;1

Mindössze két család, a Száraz és Datóczy tudta igazolni birtokjogát és visszaszerezni birtokait. Teljesen megváltozott a Tolna megyei birtokok tulajdonosi összetétele is.

M> Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a I tunyadiak korában. Bp. 1897. III. k 397-481. p.

M Dr. Holub József: Adatok a Tolna és Baranya megye között folyt határperek történetéhez (1695-1720) 1959. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 159. p.