Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Ők a Paksy család fiúsított leányágaként jutottak 32 000 Ft kamarai illeték lefizetése után birtokukhoz. Neoaqiscita comissió, vagyis az újszerzeményi bizottság olyan birtokosoknak juttatta a korábbi földbirtokokat, akik szolgálataikért, természetesen a

kamarai illeték lefizetését követően foglalhatták el birtokaikat, így került Tolna megyébe Mercy, Wallis. Styrum-Lymburg, Sin- zendorf, a Viczay család. Valamennyi közül az Esterházy hercegi birtok lett a legnagyobb és két járásban is, a simontornyaiban Ozora környékén, valamint a dombóváriban az Újdombóvár központú, mintegy 30-30 ezer holdas birtok tulajdonjogát szerezve meg. A nagy birtokszerzőnek tehát herceg Esterházy Pál nádor, a császári ház hű támogatója tekinthető.

Tolna megye közigazgatásának helyreállítása 1686 után

A megyerendszer kialakulásától Tengőd 1950-ig Tolna vármegyéhez tartozott. Tolna vármegye a török kiűzését követő évtizedben átmenetileg katonai, majd kamarai kormányzás alá tartozott.

1696 februárjától Radonay Mátyás pécsi püspök jelöltje, Broderich András került a megye nemesei többségének akarata ellenére az alispáni székbe. Fél évvel később az újpalánkai nemesi közgyűlésen Dallos Györgyöt válaszották alispánnak, mellette jegyzőt (Straus Mihályt) és három szolgabírót is választottak a három járás élére. Furdics Gergely simontoniyai kamarai tiszttartót a simontornyai, Plagota Gergely újpalánkai harmincadost a Duna mellett végighúzódó földvári és Kereskényi László dombóvári

26