Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
Érdemes megnézni, hogy helyileg a szőlőművelés 70%-a hegyoldalon (54 kh), 30%-ban síkon folyt. A szőlők fajtaösszetételében fontos szerepet játszottak a direkt termő fajták (pl. noa [nova, noah elnevezés is előfordul), delavváre, otelló stb.], amelyet a művelt területnek közel negyedén (19 kh) termeltek. Természetesen, ha az adófizetés esetleges csökkentése volt napirenden, a testület némi csúsztatásra is hajlandó volt az ügy érdekében. így történt ez 1932-ben, amikor Tóth Ferenc és 9 képviselőtársa indítványozta a borfogyasztási adó csökkentését, illetve a gazdákkal történő kiegyezést az adó beszedéséről.44> A képviselő-testület az alispánhoz felterjesztett kérelmében arra hivatkozott, hogy „a tengődi borok nem forgalom képesek, el nem adhatók, mert jórész ún. »NOVA« borok, másrészt igen gyenge, silány minőségűek. ”44í' Kérték, hogy a folyó évben tervezett 5000 pengő adóból 3000 pengő az érdekeltekkel leendő egyezséggel, 2000 pengő pedig községi pótadóban kivetve szerepeljen. Mivel a termelők boraikat sem eladni, sem elfogyasztani nem tudják, kedvezményes díjtétellel kérik a borfogyasztási adót behajtani. 111/2/D Gy ü mölcstcr mesztés445 446 447 Bár Tolna vármegye egész területe, így Tengődé is, alkalmas különféle gyümölcs termelésére, összefüggő, jelentős méretű gyümölcsös telepítése a XIX. században a községben nem volt jellemző. Ugyanakkor a lakóházak udvaraiban, házi kertekben, szőlőkben, de gyakran még a szántóföldek végében, a dülőutak mellett is gyümölcsfák sorakoztak. Ezt bizonyítják az 1895-ös Vili. te. teljesítésére végzett országos felmérés, Tengődre vonatkozó adatai. A településen található 21 119 fa, mennyiségében a járás 20 települése közül a 3. legnagyobb, csak Felsőnyéken és Tamásiban 445 TMÖL Tengőd Kjkv. 3/1932. 446 A direktterő szőlőfajtáknak jellegzetes poloskaíze van. amelyet a szakirodalom róka íznek, labruszka íznek is nevez. Jelenléte a borban már nagyon kis mennyiségben is észrevehető. 44 Az 1895. évi Vili. te alapján végrehajtott települési összeírás, amely a magyar mezőgazdaság fejlettségét volt hivatott felmérni, tartalmazott adatokat a településen található faállományról. A magyar korona országainak mező- gazdasági statisztikája. Tengőd I. kötet 1897. 198-tól 201. oldalig. 232