Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

regisztráltak több gyümölcsfát. E mennyiség 44%-a szilvafa volt. A 9280 szilvafa többféle fajtából tevődött össze: kék besztercei, duránci, fehér, lómonyú, ringló, aranysárgás pálinkaszilva, debreceni muskotályos stb. Nem véletlen, hogy ilyen nagy számban termeltek szilvát. Egyrészt könnyen szaporítható, de akár az elhullott magról szaporodó, igénytelen, bár nem hosszú életű fajta. Hasznosítható közvetlenül étkezési célra, feldolgozva kiváló lekvárnak, befőttnek, sőt gyakran savanyúságnak is, egyes fajtáiból minőségi kisüsti főzhető, amely jobb, mint a törkölyből készített, ,,korcos, ” kissé szagos pálinka.

A szilvához hasonlóan sokoldalúan hasznosítható a település faállományban második legnagyobb darabszámú növénynek, a meggynek a termése.44s Meggyfa 3062-es darabszáma a teljes gyümölcsfa-állomány 14,5%-át jelentette. A XX. század 60-as. hetvenes éveiben a cigánymeggy, az oltott cseresznye-meggy mellett a korai meteor, az érdi bőtermő, az új fehértói fürtös, pándi stb. fajtákat szakcsoportban termelték a szövetkezeti értékesítés számára. A tahi konyakmeggy üzem elsősorban az érdi bőtermő zamatos termését hasznosította.

A kertekben, árokpartok, utak mellett is jelentős számban (2343 db) fordult elő diófa. Termése és fája egyaránt hasznosítható volt. Leggyakrabban magról kelt. madarak hullajtották el. így többnyire a papírhéjú, a könnyebben feltörhető fajták voltak gyakoriak.

Az őszibarackfák (1876 db) többsége a szőlőkben, míg a kajszibarackok (486 db) inkább az udvarokban, kertekben voltak találhatók. Ez utóbbiból a frissen fogyasztás mellett lekvár, dzsem és pálinka is készült. A XX. század második felétől egyre inkább elterjedtek a különböző nemesítésből származó, mutatósabb franciabarackok és a korábbi fajták fokozatosan kiszorultak a termelésből.

Hasonló nagyságrendben fordult elő a körtefa (1320 db), annak nyári (árpás, búzás stb.) és eltarthatóbb téli változatai. Dzsemnek és pálinka-alapanyagnak egyaránt használták.

Idényjellegű, de általában bő termést hozó fajtái terjedtek cl a cseresznyének (1152 db).

44!' OMGC. 235. p. szerepel a meggyet termelők között.

233