Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

kisebb-nagyobb mértékben. A száz fölötti kocaállomány szaporulata nemcsak saját célra, de a községben és a szomszédos településeken hizlalni akaróknak is biztosított vásárlási lehetőséget. Mint ahogy az is jellemző volt, hogy fajtafrissítésre tengődjek vevőként is szerepeltek a vásárokon.

A fenti adatokból hízósertés-állomány nagyságára nehéz következtetést levonni. Az tény. hogy a háztartások többségében évente 1-2 hízó levágásával számoltak. Elvileg az év bármely szakaszában történhetett, de többnyire a vágásokat karácsony környékére ütemezték, hogy legyen friss hús és a töltelék eltartására is kedvezőbb volt az időjárás. A községben folyamatosan működött mészárszék. A állatok fajtáját tekintve a XX. század első évtizedeiben a mangalica zsírsertések tenyésztése volt meghatározó, majd a folyamatos fajtaváltás következtében az eredetileg Angliában kitenyészett, majd különböző kevert fajtájú hússertések tenyésztése vált jelentősebbé. A XX. század végétől a mangalica keresztezett fajtáinak reneszánsza kezdődött.

Az OMGC adattárában Tengőd neve a zsírsertést tenyésztő falvak között szerepel, de nincs feltüntetve a hússertést tenyésztők között.414 *

Juhállomány 1895-1966 között41

Év

Bárány

1 évesig

Növendék

Anyajuh

Teny.kos

Hízó j uh

Összese n

Merino

Racka, cigáj a

1895

101

1911

277

255

7

0

539

0

539

1935

236

177

3

0

416

416

0

1942

71

0

119

0

3

193

193

0

1962

31

0

37

0

1

69

69

1966

8

12

13

0

0

33

33

A statisztika szerint az első világháború előtt a településen a racka és a cigája juh416 tenyésztése volt jellemző. A rendelkezésre

4,4 OMGC 24,S. p.

41 MSA 1X70 1970. I. Juhállomány KSH 1972. Tengőd 247. p.

416 A rackajuh (magyar racka, hortobágyi racka) kevert gyapjas, hosszú farkú (24 csigolya) parlagi juh. Mind a kosoknak, mind a nőstényeknek a dttgóhú- zószerücn csavarodott szarva (pörge szarv) a homlokcsontból V alakban teI223