Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
álló adatok szerint a község is vásárolt időnként 100-as nagyságrendben állatokat, amelyet a juhász gondozott és a községi hússzékben kimérésre kerültek. 1925-ben a járási főszolgabíró rendelkezést adott ki a te- nyész-apaállatok beszerzéséről és 11 darab tenyészkos beszerzésére kötelezte a települést. A képviselő-testület, mivel a ,, településen csak jó minőségű és kifogástalan gyapjú/ú állatok vannak, éppen ezért kéri a járási főszolgabírót, hogy ezen kötelezettségtől tekintsen el.” Amennyiben ez nem lehetséges, teljesítésére 1926 végéig halasztást kér, ugyanis az a szándéka, ha a kérelmük nem teljesül, teljesen felhagynak a juhtenyésztéssel és a község meglévő juhait eladják.41 Lehet, hogy erre a lépésre nem került sor, hiszen az 1935-ös adat szerint 400 feletti számú juhot tereltek naponta községi legelőre. A juhokat nemcsak húsukért, hanem jó minőségű gyapjújukért, bőrükért is tenyésztették. Az 1920-as években jelentős fajtaváltozás következett be, a hagyományos őshonos fajtákat teljesen kiszorította a tenyésztésből a kiváló minőségű gyapjút adó merinó j uh. Az OMGC-ben a rövidgyapjas juhot tenyésztők között szerepel Tengőd neve.4ls Egyéb állatok tartása 1891-1966 között417 418 419 Év Szamár Öszvér Kecske Baromfi Ebből Méhcsalád Tyűk Liba Kacsa Pulyka 1895 10 0 1 5438 5438 n.a n.a.. n.a.. 108 1911 4 1 0 1935 0 0 0 5829 5424 153 248 4 134 1942 6 0 3 1966 15771 15342 113 275 41 159 felé nő ki. Tinescs szerkezetű (hossza 25-30 cm), fekete vagy fehér bundája durvább felszőrökből és finom pehelyszálakból áll. Tejelésük jelentős, hústermelésük csekély, izomzatúk ösztövér és rágós, növekedésük lassú. G igája hármas hasznosítású hegyi juh: hús, tej és gyapjú. 417 TMÖL Kjkv. 60 rkkgy /1925. 418 OMGC 249. p. 419 MSA 1870-1970 I. Egyéb állatok KSH 1972. Tengőd 247. p. 224
