Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
Tengőd földjeinek művelési ág szerinti megoszlása 1895-1966 között Év Szántó Kert. gyüm. Szőlő Rét Legelő Mg tér. Rrdő Mű v.-bői kivont Összesen 1895 2623 58 99 279 83 3142 1719 132 4993 1913 2599 45 89 289 77 3099 1756 140 4995 1935 2804 44 88 294 76 3306 1741 138 5185 1962 3342 50 63 266 145 3866 1726 386 5978 1966 3284 79 63 249 101 3779 1803 396 5978 A táblázat gyakorlatilag 70 éves időszakban mutatja, hogy a falu határának földterülete megközelítően 1000 kh-val. többségében (661 kh) szántóterülettel nőtt. A művelés alól kivont terület háromszorosára növekedése részben a falu fejlődésével, de nagyobb mértékben a közben Tengődhöz csatolt puszták belterületének nagyságával függ össze. Ha csak az 1895 1935 közötti adatokat vizsgáljuk, a következőket állapíthatjuk meg. A megművelt szántóföld nagysága alig. 2623-ról 2804 kh-ra nőtt. A kertnagyság 58 kh-ról 44 kh-ra csökkent. A rétként művelt terület 279 kh-ról 15 kh-val nőtt. A 99 kh-s szőlő területe 88 kh-ra mérséklődött. Ebben a filoxéra, majd az azt követő újratelepítés hatása egyaránt kimutatható. A nem müveit legelőből (83 kh) 7 holdat feltörtek. Az üzemterv alapján folyó erdőgazdálkodást jól mutatja, hogy négy évtized alatt a tervszerű kitermelést és telepítést követően 22 kh-val 1741 kh-ra emelkedett az erdőterület nagysága. Vizenyős, mocsaras, nádasos terület a faluban gyakorlatilag nem volt. Hat holddal, 138 kh-ra nőtt a földadó alá nem eső terület. A földek tulajdon szerinti megosztása: gazdaságok területéből tulajdon 3296 kh. haszonélvezetben 1697 kh, míg haszonbérelt terület nem volt. Erdőgazdálkodás Tengőd határában az összefüggő szántó és rét, legelő mellett jelentős az ozorai uradalomhoz tartozó, majd bérlőknek kiadott MSA 1870-1970. III. Földterület KSH 1972. Tengőd 247. p. M’ Hékút. Okrád csatolásával és a földosztás eredményeképpen a Kornfeld báró csehi birtokából nyert területekkel. 206
