Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

erdőterület található. Az ozorai uradalom területén a hercegnek és népes kíséretének szinte évenként szerveztek vadászatokat. Esterházy Miklós herceg idején ezek 6 napig is eltartottak.

Tengőd életében mindig jelentős szerepe volt az erdőnek. Az erdőgazdálkodás hosszú távú üzemterv alapján folyt. Az uradalmi erdő 45 egységében eredetileg 120 évenként történhetett teljes kitermelés.

A volt úrbéres telkes gazdák erdejében ezt az időhatárt államilag SO évben limitálták. Mivel így egy emberöltőben nem sok haszon származott, a földművelésügyi minisztertől kérelmezték a vágási idő 60 évre leszállítását." Az Országos Mezőgazdasági Címtár adatai szerint Tengőd a tűzi-, a szerszám- és az épületlát termelő falvak listáján egyaránt szerepel. NS

A tengődi volt úrbéres telkes gazdák (más elnevezéssel az er- dőbirtokosság) ügyviteli szabályzatát a Tolna vármegyei közigazgatási bizottság, a Pécsi Magyar Kir. Állami Erdöhivatal véleményének figyelem- bevételével, 1901-ben hagyta jóvá. Az 1898. évi 19. te. alapján készített szabályzatot az 1900. február 16-án megtartott gyűlésen fogadták el. E szabályzat szerint a községi 202. számú telek jegyzőkönyvben felvett 2438-as helyrajzi számú erdőille- töség tényleges terjedelme 204224 kataszteri hold volt. Ez volt az 1863-ban kötött úrbéri egyezség alapján 71 ~/s-ad úrbéri telek uradalom által kiadott járandósága.

TMÖL Tengőd rkkgy 1897/7. OMC. 259. p.

207