Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
65. Pető István 6 75. Bálint Jenő 7 66. Pintér János 7 76. llj. Takács György 5 67. Bati János 7 77. Sós István s 68. Csernák László 6 78. Kaposi József 10 69. Márcsik Lajos 8 79. Fenyvesi Ferenc 10 70. Zelember József 9 80. Szabó József 5 71. Karászi József 6 81. Frank József 5 72. Kőműves György 5 82. Brezóczki Sándor j) 73. Özv. Palánka József4 83. Simon József 8 74. Kovács József 10 84. Horváth László 3 Összegezve megállapítható, hogy a földreform Tengőd község földterületének mindössze 10%-át érintette. Alapjaiban tehát nem alakította át a birtokstruktúrát. Egyetlen hatása, hogy a kis- és törpebirtokosok száma jelentősen megnövekedett. A gazdálkodáshoz azonban nem volt elegendő a korábban nincstelen mezőgazdasági munkásnak és családjának munkaereje, gazdálkodási szakértelme, emellett többnyire igavonók, vetőmag, mezőgazdasági eszközök is hiányoztak, nem utolsó sorban a tőke. Az újgazdáknak és családjaiknak nemcsak megélniük, de évről évre a juttatott föld megváltási árat is törleszteni kellett. Nem véletlen, hogy országosan hamarosan megszaporodtak a földet visszaadok és az sem véletlen, hogy ezen földet kapott „gazdákból" alakultak ki az első téeszcsék, az ún. „kódis szövetkezetek", amelyek gazdálkodásáról többnyire hamarosan kiderült, hogy néhány tucat szegényparaszt összeállásából nem lesz egy jól működő gazdag szövetkezet. Ezen a képen valamit módosított a kuláknak minősítettektől elállamosított ingatlanok szövetkezeti használatba adása. Az ingyen kapott ingatlanokat az ilyen szövetkezetek kihasználták, lelakták, gyakran amit lehetett széthordták, és nem sokat törődtek az építmények állagának megóvásával. Nem volt szempont a hosszabb távra gondolkodás. Ennek jelei az 1950-es években Tengődön is jól láthatóak voltak. 205
