Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
A kor szerinti népességalakulásban nincsenek kiugró adatok. Az 1920 után születettek átlagosnál nagyobb száma a következő népszámlálási adatoknál jól követhető. A 15 év feletti népesség családi állapot szerinti összetétele Ev 1920 1930 1941 Nőtlen, hajadon: 402 392 173 Házas: 605 664 701 Özvegy: 126 130 142 Törvényesen elvált: 5 nincs adat 15 Tendencia, hogy két évtized alatt jelentősen csökkent a nőtlenek, hajadonok és emelkedett a házasságban élők száma. Némileg nőtt a születések aránya a századfordulós adatokhoz képest. Változatlanul, elsősorban a református családoknál jellemző az egykézés, a vagyonosabbak és az azonos vallásúak közötti há- zasodás,,,Snba subával, guba gubával” szólás gyakorlati megvalósítása azt jelentette, hogy szegény a szegénnyel, tehetősebb a tehetősebbel kötötte össze sorsát. Ez természetesen néha „kom- meudálást” vagy a szőlők akaratának, mintsem a fiatalok érzelmének érvényesülését eredményezte. A katolikus családoknál a települési átlagos gyermeklcPs/ám magasabb volt. Az egykézés és ez egyaránt hozzájárult, mintegy 100-150 év alatt, a felekezeti arányok átalakulásához, a katolikus többség kialakulásához. A statisztika szerint 1941-ben Tengődön élő 142 özvegyből 1 14 nő volt. Ez részben az első világháborús időszakban fiatalon megözvegyültekből, részben a nőknél megélt magasabb életkorból adódott. A következő két évtized alatt a hivatalosan is elváltak száma háromszorosára emelkedett. A község az évszázadok során mindig tisztán magyar anyanyelvűnek számított. Az 1941-es népszámlálási adatok némileg módosítják ezt a képet. 1941-ben"6 1375 lakosból magyar: 1341, német 5 és cigány 29 fő. Ez utóbbi adat a Hékút melletti, deszkametszői cigánytelep lakosságából adódott. i,h Történeti Statisztikai kötetek. Az 1941-es népszámlálás 2. Demográfiai adatok községek szerint. 258. p. 174
