Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

1919 egyéb községi eseményeiről nem találhatók feljegyzések a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiben.1 1

A két világháború között: a Horthy korszak (1919-1945)

A tanácsköztársaságot követő időszakban a dualizmus kori

r r r | 80 r r tt r /

jogfolytonosság érvényesült. ‘ A két lépcsőben történő közigazgatási rendezés 1928-1932 között a törvényhatóságokat. 1937-ben a városokat érintette. Az 1942-ben megjelent 22. te. pedig kimondta a városi és községi állások kinevezés útján történő betöltését. 1944-ben megszervezték a tanyai közigazgatást.

A képviselő-testület rendes és rendkívüli közgyűlései ettől az időszaktól mindig azzal kezdődnek, hogy a jegyző bemutatta és felolvasta a képviselő-testület korábbi határozatait jóváhagyó vagy éppen elutasító megyei törvényhatósági bizottsági véghatározatokat.

A Tanácsköztársaságot követő első Tengőd nagyközségi képviselő-testületi rendkívüli közgyűlésre 1919. október 20-án került sor. Az ülésen Tóth Ferenc helyettes bíró elnökletével Hajgató Mihály, Katona János, Balogh József, Alsótakács János, Szalai Ferenc és Barkóczy István (helyettes jegyző) képviselő-testületi tagok részvételével. Első döntésük a pénzügyigazgatóság által 1920 22. közötti időre a bor- és hús fogyasztási adó megtárgyalására a helyettes bíró és a jegyző küldöttnek elfogadása volt. Döntöttek az öregségére és betegségére hivatkozó Flajgató Mihály pénztárnok helyett iíj. Nagy Ferenc helyettes pénztárnoknak javasolásáról.

1 ' TMÖL Tengőd Kjkv. 1919 márciusától júliusáig.

IMI Magyarországon 1918. november 16-án a királyságot a „ független és önálló népköztársaság" váltotta fel. 1919. március 21-én pedig deklarálták a Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről". Ez hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, s az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották, létrejött a király nélküli királyság.

116