Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Mivel a kommün testületéit az új hatalom nem ismerte el tör­vényesnek, ezért a hozott rendeletéit is semmisnek tekintette. En­nek szellemében döntött 1920. március 14-én a közgyűlés arról, hogy a falusi tanács és az intézőbizottság tagjai, akik napidíjat vettek fel, azt vissza kell téríteniük. Varga István képviselő, aki az intézőbizottság elnökeként dolgozott, úgy vélte, hogy ő a község érdekében ellátta a bíró korábbi feladatait, azt kérte, ha a napidíj nem jár, azt vissza kell fizetni, de akkor neki adják ki a működési idejére járó községi bírói fizetést. A képviselő-testület határozatá­ban engedélyezte kérelmének teljesítését. Varga István tevékeny­ségével elégedett lehetett a testület, hiszen továbbra is képviselő­ként szerepelt. 1920. március 14-én a képviselő-testület, a Magyar Királyság Pártjának megkeresésére, és nem kis részben Bocsor Lajos refor­mátus esperes hazafias szónoklatára, 1 1 tagja: A Tóth István, Ko­vács T. János, Balázsi Károly, Szalai Ferenc. Zsoár Ferenc, Gál István, Bocsor Lajos, Varga István, Dobos István, itj. Katona Já­nos, itj. Nagy Ferenc, három képviselő: Balogh József, Gál János és Lakos János szavazata ellenében, a tartózkodó Zsoár János és a tisztviselői állására hivatkozással véleményt nem nyilvánító Tóth Ferenc helyettes bíró, elnök és Tolnai Endre helyettes főjegyző úgy döntöttek, hogy a képviselő-testület a királyság visszaállítását kívánja. A döntés az elöljáróságot ,, ily értelmű nyilatkozat aláírá­sára és elküldésére utasítja ”,lsl M Az első világháború végen összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1916-ban megkoronázott császár cs király. Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 1 I-én felfüggesztette osztrák csá­szári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozat­ban mondott le a magyar ügyekben való részvételről és előre elismerte a döntést az új magyarországi államformáról. Károly azonban nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyi­latkozat formulájában találták meg, az ugyanis nem terjedt ki uralkodói mi­voltáról való lemondásra. A hazai, viszonylag erős legitimista párt, karlista áramlata kifejezetten „a törvényes király". Károly visszatérésétől várta a történelmi revízió megvalósulását (a másik áramlatot a szabad királyválasz­tók képviselték). Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, maga a kormányzó pedig bár korábban legiti­mistának tűnt nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. (Útját hallgató-

Next

/
Thumbnails
Contents