Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Steib György: Sztrilich Lajos
Zenei pályájára visszatekintve bőségesen idézünk visszaemlékezéséből. 60 ,, Egyetemi éveim alatt elég sok mindent megtanultam; kártyázni, vadászni és cigarettát sodorni azonban nem. Hivatásom, szakmám mellett szabadidőmet mégis hasznosan el tudtam tölteni. (...) A kötelező társadalmi életből bőven kivettem részem. Foglalkoztam színdarabok rendezésével, zenével; vonósnégyest, kis szalonzenekarokat, később nagyobb szimfonikus zenekart is szerveztem, vezettem. (...) minden hangszert igyekeztem megismerni, de magasabb szintre, művészibb vonalra nem jutottam el, csak jó zenekari muzsikus lettem, és hangszerelni is elég jól tudtam. " Elemi iskolás korában kezd zongorát tanulni Zentán. Itt születik első zenekari élménye is, lakásuk szomszédságában, a Tisza kávéházban: „Felejthetetlen nagy élmény volt egy ilyen zeneest. Vihettem a dobot, a kottákat, a karmesteri pálcát, közöttük lehettem. A kávéház állandó zenekara a tamburások voltak, Keceli Pista bácsi 16 tagú zenekara. (...) Nagymamámtól kaptam egy prím tamburát. (...) Keceli Pista bácsi azt mondta, hogy bevesz a zenekarába, és vasárnap délután már jöjjek is. Egész éjjel nem tudtam aludni az izgalomtól. Pista bácsi felhangolta a hangszeremet, maga elé ültetett és mondta, hogy a taktus szerint néha pengessem meg a hangszeremet. így ismertem én meg a zenekari zenélést és a tamburát. " Zentán, „abban a régi mulatós bácskai világban" zenétől voltak hangosak a szórakozóhelyek: 2 tamburás, 2 fúvós és egy cigányzenekar játszott egyidejűleg. Sztrilich ott ült közöttük, ahol egész életére kihatóan „megfertőződött" a zenélés iránti rajongással. A kalocsai jezsuita gimnáziumból, az első napon történt zenei bemutatkozásáért majdhogynem kicsapják: „ Volt köztünk sok megijedt kis nebuló, ilyen volt Weifert Karcsi, aki sírt, sírt rendületlenül. Én már akkor sem bírtam a síró embereket, csak a nevető, mosolygós egyéneket bírtam. Gondoltam egy nagyot, én ezt a síró Öcsit meg fogom vigasztalni, mégpedig úgy, hogy lehozom a működését foglalja össze. Ebben olvashatjuk a 35. oldalon Sztrilich Lajos írását a szimfonikus zenekar működéséről. Lásd: 11. jegyzet.
