Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Szemcse-csehi örülne, ha Tamási csatlakozna a veszprémi vonal építéséhez. Sőt jó lenne, ha ott állomás létesülne. "

165 A fentiekhez annyit kell hozzáfűzni, hogy Felsőireg csak annak örült, hogy a vasútvonal megépül, azonban a szomszéd település vezetői azért egyáltalán nem lelkesedtek, hogy a vonalat Tamási mellett fogják elvezetni. Felsőireg községi képviselő-testülete, miután eldőlt, hogy a pályát Tamási felé vezetik, 1893-ban emlékiratot bocsátott ki, melyben igyekezett bizonyítani a tamási irányú tervezet hátrányát. A minisztérium azonban a szakvélemény alapján véglegesen Tamási mellett döntött, mert a Felsőiregen átvezető pálya 4 km-rel hosszabb lenne és az itt lévő, igen rossz terepviszonyok tovább nehezítenék az építkezést.

166 A veszprém-dombóvári vonal Tolna megyei szakasza 277 000 kat. holdnyi mezőgazdasági területet kapcsolt be az áruszállításba. Az előzetes számítások szerint évente innen vasúton 1 088 082 q gabonát, 12 820 hl bort, 709 410 q fát, 4714 q gyapjút és rengeteg élő állatot vihetnek majd piacra.

167 Az állatokat nem a célállomásra, hanem a kőbányai elosztóhelyre szállították először, ahol átfogó állatorvosi ellenőrzést tartottak. Különösen szigorúan betartatták ezt a kötött útvonalat a hatóságok járványok idején. Ekkor csak a vasúti állatszállítást engedélyezték és megtiltották a lábon való hajtást.

168 Állategészségügy A 19. század nagy részében súlyos gondot jelentettek a járványos állatmegbetegedések. Ezek közül is a legtöbb kárt okozta a „keleti marhavész".

169 A már a 18. század óta, Európa-szerte pusztító betegség Magyarországon is többször felütötte a fejét. A kiegyezés előtt több intézkedés is született a járvány megakadályozására. Ezeknek több-kevesebb sikere is lett. A megfigyelő szolgálatok, a karanténok hatására az időről időre jelentkező kórt TMÖL TKI KTJ 1/1891/3. Erdősi, 1983. 294-295. p. Erdősi, 1983. 293. p. TMÖL TJFI 8929/1893, 8090/1894, 8481/1894. A vírusos betegség később több más nevet is kapott: ragadós tüdőlob, marhapestis, ragadós száj- és körömfájás.